Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete
278 CSERDI ANDRÁS 2. A pálya kezdőpontja a téglaszárítónál van. A menetirány szerinti jobb és bal oldal innen számítódik. 3. A legnagyobb megengedett haladási sebesség б km/óra. 4. Egy személy menet közben állandóan a vonat előtt halad, a sínek állapotát figyeli, veszély esetén jelez. 5. A szerelvények egymást tíz méter távolságból követik. 6. Szünetelő forgalomnál a kocsik egyik tengelyét ki kell emelni a sínről. 7. A szerelvényeket jelzőeszközökkel kell ellátni. 8. Varga József naponta köteles egyszer teljes hosszában a sínek állapotát ellenőrizni. 9. Balesetet, zavart azonnal jelenteni kell „Embersérülés esetén a komlói orvos azonnal értesítendő, mentőszekrény alkalmazásba veendő." 10. Jelzések: a) egy hosszú fütty = figyelj b) több rövid fütty = megállj c) több hosszú fütty = lassan A jelzéseket a tolatásvezető adja. A pontok elbocsájtás terhe mellett betartandók! Látható a felsorolásból (a pontokra osztás tőlem, Cs. A.), hogy a vezetőség körülírásai igen pontosak, szigorúak, nyilvánvaló céljuk a balesetekből, műszaki károkból adódó munkakiesések megelőzése. B) Kitérő építése Az üzem tervei között szerepelt egy kitérő megépítése is, a forgalom gyorsítása érdekében. 1928. április 15-én 25 történik az első lépés a terv realizálására. A pécsi központ levelet ír a komlói kőszénbányához, melyben kérik a bányát, hogy Varga Józsefnek adják ki — később történő fizetés ellenében — az iparvasút kitérőjének megépítéséhez szükséges anyagokat. Az építés helyéről, idejéről adat nem állt rendelkezésre. Az építés helyéről néhány visszaemlékezés van csupán, bizonytalan nagyon. Az építés időtartamáról a következőket tudjuk: Varga 1928. április 26-án levélben jelentést tesz Halász Ernő főfelügyelőnek Pécsre. 26 A jelentés minket érdeklő kitételéből megtudjuk, hogy a váltókat már beépítette. A munka tehát 11 napnál több időt nem vett igénybe. 25 B. m. L. kkvi.: 22/1928. 26 B, m. L. kkvi.: 61/1928. C) Újabb csillék vétele A megépült kitérő tette lehetővé a nagyobb forgalmat. Ének is tulajdonítható, hogy a Roesemann és társai cégtől 1928. augusztus 3-án ismét rendelt csilléket a bánya. 22 db fék nélküli és 12 db fékes csillét. A viszszaigazolásból tudjuk meg, hogy ezek már nincsenek automata teknőrögzítővel ellátva. A fék nélküliek ára 410 pengő, a fékkel ellátottaké 545 pengő. 27 Hogy a megrendelés leszállítása mikor történt, azt nem tudjuk. Tény, hogy a pesti cég jelezte; bizonyos okok miatt a szállítást csak később tudja lebonyolítani, elképzelhető az is, hogy több részletben. Ezt látszik igazolni az a december 6-án kelt levél, 28 melyből megtudjuk, hogy a pesti vállalat 14 fék nélküli és 10 fékes csillét leszállított. D) A v as ú tp ál y a további fejlesztése Az 500 mm-es ipari vasútpálya fejlesztése —az elmondottakon kívül — három problémakör köré csoportosítható. 1. A pályalejt kérdése : A vezetőséget gazdasági és ésszerűségi okok is arra késztették, hogy foglalkozzon a gondolattal: az iparvasúti síneket oly módon elhelyezni, hogy a terepadottságokat kihasználva a megrakott csillék saját súlyuknál fogva guruljanak le a komlói MÁV vasútállomásig. A terv kidolgozását hamar elkezdik. 1928. május 20-án Wagner Elek komlói mérnökkel elkészíttetik az új rakodó tervén kívül a vasúti vágány nyomvonalának tervezetét is •— a „lejtviszonyok" figyelembe vételével. 29 A terv el is készül, ezt egy benyújtott számla is igazolja, a kivitelezés azonban később történik meg. 2. A macskalyuki bánya megnyitása, és az összekötővonal megépítése 1928. áprilisában a Budapesti Királyi Magyar Tudományegytemi Alap és Varga József között megállapodás jött létre. Varga ennek értelmében kéri a tudományegyetemi alap részére a „Macskalék" dűlőben a bányanyitási jogot. Ezt meg is adják neki, s egyúttal ez a bánya is a Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap kezelésébe megy át.30 A megnyitandó új létesítményhez területengedélyeket kell szerezni. Ennek kapcsán jön létre augusztus hó 8-án Jánosi Engel Józsefiéi a Komlón fekvő 88. számú 27 B. m. L. kkvi.: 82/1928. 28 B. m. L. kkvi.: 4/1928. 29 B. m. L. kkvi.: 50/1928. 30 B. m. L. kkvi.: 142/1928.
