Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920
256 AMBRUS BÉLA alapján ment végbe. Pl. a francia ellenőrzés alatt álló Szegeden a fehérpénzt válogatás nélkül jelölték meg, ami később megoldhatatlan nehézséget támasztott a bankjegyek kicserélése során. Egy-egy bankjegyen több helyi bélyegzés is látható. Oka hasonló a nosztrifikációs bélyegzésekkel. Hamisítások és egy-egy területen megváltozott katonai igazgatás alá kerülése a leggyakoribb háttere. Ezek a provinciális bélyegzések 1. francia, 2. román, 3. SHS megszállási és 4. Magyarország meg nem szállt területén keletkeztek. I. Francia megszállási övezet Temes és Torontál megyékben, egészen a Maros folyóig előnyomult francia megszálló katonai igazgatás csak irányította, ellenőrizte a polgári demokratikus forradalom idejéről ottmaradt vármegyei, városi, községi közigazgatási apparátust. Rájuk bízta a pénzlebélyegzésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Az általánosan használt magyar nyelvű felülbélyegzések között van egy francia katonai bélyegzővel ellátott 2 koronás címletű bankjegy is. 41 Eme alakulat bélyegzése elszigetelt jelenség lehetett és egyetlen példányban ismeretes. A bélyegző köriratában hangsúlyos rendeltetéssel kiemeli, hogy kétséget kizáróan a katonai közigazgatás alatt álló területen keletkezett. A francia érdekszférába tartozó területen átmenetileg más nemzetiségű s köztük SHS királyság alakulata is tartózkodott. Az új-aradi bankjegyjelölés ezért hasonló a jugoszláv statisztikai bélyegzőhöz. SHS királysági bélyegzésnek kell tulajdonítanunk, mert más állam nem bélyegezte le a 2 koronás OMB bankjegyet. 1919. május elején az imperialista antant a hazai jobboldali szociáldemokraták segítségével megkísérelte a magyarországi Tanácsköztársaság megbuktatását. Mivel ez nem sikerült, a franciák ellenforradalmi kormányt alakítottak Aradon, gróf Károlyi Gyula vezetésével, aki majd az antant budapesti bevonulásakor átvenné a hatalmat. Ekkor keletkeztek az aradi pénzügyigazgatóság körbélyegzőivel ellátott OMB kiadású bankjegyek. Amikor a kormány a román csapatok előrenyomulása következtében Szegedre tette át a székhelyét, magukkal vitték a felülbélyegzett bankjegyeket. Eme megjelölt pénz lett analógiája a későbbi szegedi felülbélyegzéseknek. Szegeden kívül Temesvár volt az egyetlen olyan iparvárosi centrum, ahol 9 pénzintézeten keresztül zajlott le minden kereskedelmi ügy. Feltehetően valamennyit felhatalmazhatták a pénzjegyek megjelölésével, de csak kettőnek ismeretes a bélyegzése. Ezek közül az egyik francia, a másik a későbbi román katonai megszállás alatt keletkezett. 41 Néhai Róka Ferenc szabadkai muzeológus gyűjtése. A francia megszállás alatti bélyegzések. 1. Francia szövegű, piros színű 38 mm 0 bélyegző. Körirata: ARMÉE. D'HONGRIE. BE REG. 20. ARTIL. COLONIAL. — Középen 44/B. TARIE (40. ábra). 2. Arad felülbélyegzései : — 25 és 200 K-ás valamennyi típusán M. PÉNZÜGYIGAZGATÓSAG — ARAD — köriratú, korona nélküli magyar címert ábrázoló, 35 mm 0 körbélyegző fekete színű lenyomata (41. ábra) ; — 200 K-áson PÉNZÜGYIGAZGATÓSÁG ARAD köriratú, középen függőlegesen sávozott címer nélküli mezővel, 35 mm 0 körbélyegző fekete lenyomata (42. ábra). 3. ÚjAr ad felülbélyegzés : 2 és 20 koronás magyar szövegű oldalán vízszintes elhelyezésben „Felülbélyegezte / ÚJ ARADI JÁRÁSI/27 főszolgabíró" 70X25 mm 3 soros lila gumibélyegzős lenyomat (43. ábra) több betűtípus és sorváltozatban ismeretes. 4. Temesvári felülbélyegzés: A bankjegyek jobb vagy bal alsó negyedében pontdíszítésű, sötétkék színű gépi nyomata 52X35 mm-es téglalap alakú mezejében: „Felülbélyegezve / Temesvár városi tana- /csanak 1919. évi június / 10-én kelt 23.475 számú /rendelete alapján" (44. ábra). 5. Szegedi felülbélyegzések/ 12 Szeged város a Tisza-köz és Torontál megye megszállt területéről szerezte be élelmét. Az onnan beözönlő SHS felülbélyegzésű bankjegyeket MAGYARORSZÁG, koronás címerű, 47X30 mm-es ovál alakú, fekete bélyegzővel látta el (45. ábra). A Tanácskormány pénzügyi műveleteit romboló ellenforradalom erői az egész ország területén működtek. Az igazi fellegvára a francia ellenőrzés alatt levő Szeged volt. Az aknamunkájában dominált a bankjegylebélyegzés és a fehérpénz hamisítása. A francia katonaság megszállása alatt elszigetelődött az ország gazdasági életétől. A pénzforgalma akadozott az elégtelen bankjegymennyiség miatt. Keveset segített a város váltópénzhiányt ellensúlyozó 10 millió koronás szükségpénz kiadása. Az illegalitásba húzódott proletárság rejtett utakon Budapestről fehérpénzt csempészett a városba. Ennek ellensúlyozására az ellenforradalmi kormány pénzügyminisztere a „szovjet" — azaz a fehérpénzt tartotta kívánatosnak megjelölni. A felülbélyegzést végző 13 kiválasztott pénzintézetet, továbbá б állami szervet felkért a bankjegyek megjelölésére. Az OMB és a tanácsköztársasági kiadású 25 és 200 koronásokat 1919. VI. 11-én válogatás nélkül bélyegezték le. 42 Ambrus 1967b: p. 243—254. — OL К. 286. Szegedi ellenforradalmi kormány okmányai.
