Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

BANKJEGYEINK BÉLYEGZÉSEI 1918—20. 2. Az I., II. kiadású 1913. jan. 2-áról keltezett 20 K-ás magyar rész bal felső szakaszán úgy, hogy a címer jobb sarkát érintse az álló címerű bélyegző. 3. 1914. jan. 2-áról keltezett 50 K-ás magyar rész bal felső mezőben az álló címerú bélyegző részben takarja a nő fejét. 4. 1912. jan. 2-áról keltezett 100 K-ás magyar szöveges rész felső közepére kerüljön az álló címerű bélyegző. 5. Az 1902. jan. 2-áról és az 1918. november 2-áról keltezett 1000 és 10 000 koronás magyar oldal bal alsó mezőben levő aláírást fedje a baloldalra döntött fekvésű bélyegző címer, úgy, hogy a címer felső része a bankjegy balszéle felé essen." (38. ábra.) Vidéken az OMB fiókjai intézték a lebélyegzéseket (39. ábra). A román és szerb—horvát— szlovén intervenciós csapatok megszállása alatt bélyegzett OMB bankjegyeket a terület kiürítése, illetve visszacsatolása után az egy ideig forgalomban maradt bankjegyeket a magyar kormány ellátta nosztrifikációs gépi bélyegzéssel. Ezért ugyanazon a bankjegyen előfordul két, sőt több bélyegzés. A román provinciális ellenjegyzésű fehérpénzeken szereplő magyar nosztrifikációs bélyegzések közül gyakori a fekvő címerű elhelyezés. II. Provinciális bélyegzések Magyarország területén az ún. intervenciós megszállás tartama alatt váltakozó időben végeztek pénzjegy megjelölést. Mivel ezek a megszálló csapatok országai, a békeszerződés feltételei szerint megjelölték az OMB bankjegyeit, az anyaországéhoz hasonlóan több-kevesebb sikerrel ugyancsak megjelölték a megszállt területen forgó bankjegyeket is. Ezek a valamivel későbbi bélyegzések alakra nem hasonlítottak az anyaországéhoz. így keletkeztek a provinciális bélyegzések. E bankjegyjelölések az intervenciós hadsereg nemzetisége szerint elhatárolható területen keletkeztek (lásd a térképet). így ismerünk francia és román csapattestek által megszállt területen végzett felülbélyegzéseket. Ezeknek szövege kevés kivétellel magyar nyelvű. Csehszlovák területen nem keletkeztek provinciális jelölések. A jugoszlávok által igazgatott területen az ún. statisztikai bélyegzéssel oldották meg a bankjegyek jelölését. A Tanácsköztársaságban a provinciális bélyegzések túlnyomó része a katonai igazgatás alatt keletkezett. Az elmaradt nosztrifikációs bélyegzés helyett néhány pénz jegymegjelölést a provinciális bélyegzések közé kell sorolnunk. Amíg az utódállamok anyaországi nosztrifikációs bank jegy jelölései bizonyos szelekcióval történtek, addig a megszállt területeken eltérő szempontok Katonai közigazgatás alatt keletkezett bankjegyjelölés területi eloszlása