Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában

244 FRANKOVICS GYÖRGY Az új pécsi katonai parancsnok Colák-Antié ezredes március 12-én tárgyalt a sztrájk vezetőivel, akik azzal a feltétellel vették fel a munkát, ha kérésüket Belgrádban is meghallgatják. A hattagú küldöttség március 15-én Belgrádba utazott, hogy a szerb hadsereg vezérkarának megbízottjával tárgyaljon. Daráló Kalaíatovíé, a vezérkari főnök helyettese fogadta a Hajdú Gyula vezette küldöttséget. „Sorra vettük a memorandumba foglalt pontokat és tisztáztuk, hogy bár Pécs a fegyverszüneti megegyezés értelmében szerb katonai megszállás alá került, ez semmiképpen sem befolyásolhatja politikai hovatartozását, melyet csak a békeszerződés dönthet el. Változatlanul fenn kell maradni tehát itt a magyar igazgatásnak, hatályban maradnak a magyar törvények, a szerb parancsnokság csak a megszállás katonai érdekeitől megkívánt intézkedéseket tehet."

55 Misié vajda március 16-án keltezett válaszában a következőket írta a kereskedelmi és iparügyi miniszternek: „Baranya nem képez semmilyen különleges területet és semmilyen speciális helyzetet".

56 Ennek megfelelően tárgyalt Kalalatovic Hajdúval. A pécsi szénre és Baranyának csak a déli, szerb lakosságú sarkára tartottak igényt.

57 A széntermelés érdekében a szerbek engedményekre kényszerültek: „a bányászást a magyaroknak kell átadni; jelentsék mennyi a mostani egy napi termelés, mennyivel növelhető az, és hány vagonnal kérjünk a magyaroktól. Vegyék figyelembe, ha a magyarok a termelést megnövelik, abban az esetben bizonyos mennyiséget megtakaríthatnak a szénből, ugyanis csak e feltétellel biztosítható az intenzívebb bányászás".

58 A Hajdú Gyula vezette küldöttség tárgyalt Vitomir Ribarac kereskedelmi miniszterrel is, a forgalom megindításáról, nyersanyagok behozataláról és a pécsi ipartelepek szénnel való ellátásáról. Ezután Korac szociáldemokrata miniszter fogadta őket, akivel a munkanélküliség enyhítését, a munkanélküliek segélyezését tisztázták.

59 A delegáció felkereste a belgrádi szocialista párt vezetőségét is. „Nagyon jól voltak tájékoztatva a pécsi sztrájkról, minden nagyobb városukban, különösen a bányavidéken népgyűléseken tiltakoztak a szerb hatóságok viselkedése ellen. További támogatást ígértek és ugyanezt tették a boszniai és dalmáciai pártok történetesen Belgrádban időző küldöttei. A szerb hivatalos körökkel folytatott tárgyalásainknál talán még fontosabbak voltak a tanácskozások, melyeket a szerb proletártestvérekkel folytattunk. A szerb szociáldemokraták nemzetközi együttérzéssel mellettünk állnak, egyek velünk a küzdelemben. Szembeszegülnek a saját imperialistáikkal, hogy megakadályozzák a mi elnyomatásunkat."

60 Az általános sztrájkban a munkásosztály legjobb vezetői vállaltak organizációs szerepet. Programjukban határozottan jelentkezett a munkásosztálynak az imperialista háborút tagadó, azután is felbukkanó erőszak elleni tiltakozás. Megtalálható benne az igazságtalan területi előnyökre törő idegen hatalim elleni fellépés gondolata, de megnyilvánult benne a nemzetközi munkásszolidaritás is. 55 Hajdú Gy. im. 267. о. 56 AVIL Pop. 3, к. 169, f. 8, br. 18

/46. 57 Hajdu Gy. im. 268. o. 58 AVIL Pop. 3, k. 177, f. 12, br. 18

/29. 59 AVIL Pop. 3, k. 173, f. 4, br. 4

/17. 60 Hajdu Gy. im. 271. o.