Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

A PÉCSI FÉNYKÉPEZÉS KEZDETEI 221 egész 16 frt-ig nagy választékban kaphatók Weidinger J.-nál Széchenyi-tér Czindery-féle házban."

15 Utazó vándorfényképészek is járták a megyét, ők falun fényképezték a tájat vagy az embereket. Néha speciális céllal is, nemcsak üzletből. 1862. március 30-án erről tudósít a Pécsi Lapok: „Tiedge (pesti fotós kb. 1862—1866 között — a szerző) utazó fényképész által több vaiszlói pórleányok és legények fényképeztettek a londoni kiállítás számára." A két viszonylag rövid ideig itt tartózkodó és maguknak a legkülönbözőbb módon nagy hírverést eszközlő fényképész mellett az első hosszabb ideig kb. 15—17 évig a városban tartózkodó és működő fényképész Bayer Henrik volt. Róla sajnos nagyon kevés adatunk van, fénykép azonban annál több, kb. 800 darab. A város jómódú polgárainak — Zsolnayak, Eitnerek, Stirlingek, Errethek, Hölblingek stb. — valamint puskaművesek, kőfaragók, orvosok fényképésze volt. A fennmaradt fényképek érdekessége, hogy magáról a fényképészről s későbbi társáról Weber X. Ferencről is található kép a gyűjteményben. Az első tudósítás Bayer fényképészről 1861 májusából való. A honvéd-segélyezési táncvigalomra nyereménytárgyat adományozók között szerepel „Báyer fényképész úr, aki »Honvédek visszatérése« (fényképet) 9 darabot adományozott."

16 Ez a hír feltételezi, hogy a fényképész legalább 1 éve, ha nem régebben tartózkodik a városban, hiszen csak vezetéknevét említik. A fotós is már a városhoz tartozónak érezhette magát, ha adományozott ilyen jótékony célra, hisz a másik két fotós, Knezevits és Szentkuty nem szerepel az adományozók listáján. A másik adat, amely alátámasztja, hogy Bayer már legalább 1860-ban itt tartózkodott, az Hölbling Ignácné sz. Gramon Teréz fényképe, aki 1860ban meghalt. Bayer Henrik hamarosan társul Weber X. Ferenccel. Weber Xavér Ferenc (1829—1887) pécsi születésű, később Münchenben élő festő, aki kereskedőcsaládból származott s fiatal korától kezdve a festészettel foglalkozott, de apja ezt nem tartotta „tisztességes" mesterségnek. így örömmel tölti el fiának „. . . az az elhatározása miszerint Bayer Henrik, pesti születésű és Pécsett a Király utcai bazár épület II. emeletén nagy műtermet nyitott, kiváló fényképésszel üzlettársi viszonyba lépett". Ez az üzlettársi viszony 1865-ig állott fenn, Weber X. Ferenc apjának haláláig, ekkor ugyanis Weber azonnal Münchenbe utazott s végre a festészetnek élhetett.

17 Ebben az időben, amikor Bayer és Weber együtt dolgozott, egy olyan fénykép hátoldalt nyom15 Pécsi Lapok 1862. február 20. 15. sz. (Weidinger könyvkötő és könyv-papír kereskedő volt.) 16 Pécsi Lapok 1861. május 2. 35. sz. 17 Pécs-Baranya megyei Múzeumi Egyesület Értesítője. Ludwig Ferenc: Weber Xavér Ferenc emlékezete. tattak, amely hirdetésnek felel meg: „Bayer és Weber műtermük az áru csarnokban Pécsett. Ajánlják magukat minden nemű rendelvények kivitelére a művészet terén, és kívánatra készek a távolabb vidéken is felvételeket eszközölni, ha legkevésbé 15 tuczat kártyára rendelvények biztosítanak." A cél minél nagyobb mennyiségű kép eladása. Weber kiválása után Bayer még kb. 10 évig folytatja a fényképészetet, képei tanúsága szerint mindvégig a Bazár épületében működött. 1864-ből ismeretes az első fényképész iparengedély kérvénye. A későbbiek során is elég kevésszer találkozunk iparengedélyezéssel vagy ipar beszüntetésről szóló adattal. A fényképészek általában a szabad iparosok közé tartoztak. Voltak bizonyos korszakok, amikor nem kellett engedélyt kérniük, s így nehezen meghatározható ezeknek az iparosoknak a működési ideje. Gsund Frigyes az, aki 1864-ben kér iparengedélyt. „Gsund Józseí bejelenti, hogy fia Gsund Frigyes helyben a fényképészeti ipart űzni kívánja, kérvén hatósági helyben hagyást. Ezen bejelentés tudomásul vétetvén folyamodónak a fényképészeti ipar üzletére az iparjegy ezen jegyzőkönyv kivonatának alakjában kiadatik."

18 Pillanatnyilag olyan képpel nem rendelkezünk, amely Gsund néven lenne szignálva, csak olyannal, amely Gsund és Hilscher néven. Hilscher Józseí fényképészről semmit nem tudunk, kizárólag azt, hogy eredetileg önállóan dolgozott. Gsund és Hilscher cég néven valószínűleg 1869—1870-ig dolgoztak, további sorsuk ismeretlen. A fényképek hátoldaláról a következőket tudjuk meg róluk: „Fényképészeti műterem Barátok u. 27. Levétel történik minden időben 10—3 óráig". Következő fényképész G. Schmitgruber, Pécsett a Barátok utca 15. sz. alatt volt a műterme. Sajnos ez ideig ezenkívül semmit nem tudunk róla. Hat képe található a múzeumban, ezek alapján nagyon rövid ideig, kb. 1869—1871 között működött Pécsett. Patz Károly 1867-ig a pécsi 52. gyalogezredben volt számvivőtiszt. Miután a hadsereget otthagyta, valószínűleg azonnal fényképészeti műtermet nyitott. A fényképészeti műtermet már 1869-ben föl is adt?. : „Patz Károly jelenti miszerint fényképészeti üzletével (Barátok utcája 18. sz. alatt) f, évi szeptember 1-től kezdve felhagyott és kéri egyúttal üzleti adójának a mondott időtőli beszüntetését eszközöltetni."

19 Ezután Patz vasúti hivatalnok lett és 1873-ban meghalt.

20 Lányai közül ketten is folytatják majd a fényképészetet hosszabb-rövidebb ideig. Patz Lujza, Pécsett az első női fényképész, az 1870es évek legelején működött, majd Zelesny Károly fényképész felesége lesz, is itt segédkezik férjének 18 Pécs város Tanácsának jegyzőkönyve 3027/1864. 19 Pécs város Tanácsának jegyzőkönyve 6092/1869. 20 Pécs városi közgyűlés irata 6604/1885.