Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Régészet - Kalicz, Nánádor: Früh- und spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht)
FRÜH- UND SPÄTNEOLITHISCHE FUNDE IN LÁNYCSÓK 143 Kora- és későneolitikus leletek Lánycsók határában KALICZ NÁNDOR Lánycsók község határában az 1973. évi leletmentés alkalmával neolitikus leletek is előkerültek. A leletek átvizsgálásakor megállapíthattuk, hogy a neolitikus leletek egy része a Baranya megyében jól ismert későneolitikus lengyeli kultúra körébe tartozik, másik része pedig a Baranyában eddig ismeretlen korai neolitikus Starcevokultúrát képviseli. A lelőhely korszakainak tisztázása céljából Ecsedy István 1976-ban leletmentő ásatást végzett, amelyen szívességéből én is részt vehettem. Ezúttal mondok köszönetet neki a neolitikus leletek közlésének átengedéséért. A lelőhely a mohácsi síkságból mintegy 30 m-re kiemelkedő szigetszerű dombhát. A leletmentés a dombot átszelő széles árok peremén 140 m hoszszú és átlagban 4 m széles sávra terjedt ki. Számos gödör tartozott a Starcevo kultúra körébe, azonban csak három volt olyan, amely számottevő leletanyagot tartalmazott (1, 2/9, és 24. gödör). Mind a három gödör egységes leletanyagot tartalmazott. A 2/9. gödörben egy felnőtt és egy csecsemő zsugorított csontvázas temetkezését találtuk meg. A cserepekből összesen 9 edényt lehetett rekonstruálni. Az edényformáknak nem volt nagy változatosságuk. Általános az alacsony talpon álló kehely és tál (3. t. 1—3, 7. t. 1, 5, 6, 9—11). Gyakoriak a gömb- vagy ovális testű vállas fazekak (4. t. 1—15, 5. t. 1, 18, 6. t. 1—8, 7. t. 7—8). Megvan a puttony alakú edény is (2. t. 5a—b). A plasztikus díszek között gyakori a szabálytalan alakú, rátapasztott agyagcsomókból álló ún. barbotin díszítés (2. t. 5a—b, 5. t. 1—18, 6. t. 4,7,8). Hasonlóan gyakori a „Schlickwurf"szerű dísz, vagyis az edényfelületre rákent és többnyire újjal huzigált agyagmassza (5. t. 1—8, 10—12, 15, 6. t. 5). Gyakoriak a bevagdalással tagolt bordák (5. t. 9, 18). A páros ujjheggyel vagy körömmel becsípett díszítés megvan ugyan, de a Körös-kultúra alföldi lelőhelyeihez képest elenyészően kis mennyiségben. Ez akkor tűnik fel, ha a más díszű vagy díszítetlen kerámiával vetjük össze arányukat (4. t. 1—15). Lánycsókon aránylag gyakori az edényfestés, amely többféle kivitelben jelentkezik, a) Vörös bevonaton fekete sávos festés. A függőlegesen lefelé haladó szélesebb sávok közeit vékonyabb vonalú háló vagy ferde sraffozás tölti ki. A lefelé haladó szélesebb keretező sávok többnyire ék alakban futnak össze (1. t. 4, 2. t. 1—4). b) Agyagalapon fekete festés (1. t. 1). c) ^gyagalapon vörös festés, d) Agyagalapon fekete sávos festés, amely a durva nagy edényekre jellemző. Lánycsókon különleges kerámiai formák is előfordulnak. Ezek között legjelentősebb az oltár, amelyet rekonstruálni lehetett (1. t. 5a—c). Négylábú, négy sarkán emberi fejekkel és bekarcolt nemi szervvel. A lelőhelyen egyetlen idoltöredék került elő (1. t. 2a—b). A lánycsóki lelőhely alapvetően fontos a Dunántúl korai neolitikumának megismerésére. Az 1976. évi ásatás igazolta a feltételezést a Starcevo-kultúra déldunántúli meglétéről. 1 Előkerültek a Dunántúl más részein a Starcevo-hagyományokat őrző legkorábbi vonaldíszes kerámiai leletek is. 2-3 A lánycsóki leletmentés alapján Magyarország területén is indokolt a Körös—Starcevokomplexumon belül megkülönböztetni egy Körösés egy Starcevo-ágat. Ezt indokolja a települési módban, a települési intenzitásban és főleg a leletanyagban megmutatkozó különbség. Lánycsókon gyakoribb az alacsony, kerek talpú edény, mint az Alföldön. Ezzel szemben Lánycsókon hiányoznak a lábas edények, melyek annyira jellemzők az Alföldre. Lánycsókon általános a „Schlickwurf'-szerű vagy kannelurás barbotin díszítés. Ez az Alföldön igen ritka. Az ujjheggyel becsípett vagy körömmel bevagdalt díszítés Lánycsókon nem éri el a 2 százalékot, ezzel szemben az Alföldön az ilyen díszítés átlaga eléri, sőt olykor túlhaladja a 20 százalékot is. 6 Lényeges az eltérés az edényfestésben is. Lánycsókon több festett cserép került elő, mint a Körös-kultúra eddig közölt leletanyagában együttvéve. 7 A festés mintája is eltérő. A Lánycsókon megfigyelt minták az Alföldön ismeretlenek. Az ujjheggyel becsípett minták ritkasága és a Lánycsókon megfigyelt festés a szlavóniai, szerbiai és boszniai Starcevo-kultúrára jellemző. 8 A lánycsóki festett kerámia belső kronológiai tagolást is lehetővé tesz a déldunántúli Starcevokultúrán belül. A egyenes vonalú festés megelőzi a girlandoid és a spiraloid fázist. így a lánycsóki leletek a Dimitrijevic-féle kronológiai váz alapján a Starcevo-kultúra életének első felére datálhatok. 9 A múlt században talált festett kehely töredéke a Vinkovci leletekkel összehasonlítva a Starcevo-kultúra késői vagy legkésőbbi fázisába datálhatok. 10 A lánycsóki oltár a lyukas hátlapjával délbalkáni kapcsolatokat mutat. 11-12
