Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd–óbányai fazekassághoz I.

ADATOK A MECSEKNÁDASD-ÓBÁNYAI FAZEKASSÁGHOZ I. L. IMRE MÁRIA A mecseknádasd—óbányai fazekasság témakörében néhány kérdés {elvetésével kívánok foglalkozni. Első részben a történeti adatok felvázolása után a nyersanyag beszerzés problémáit tárgyalom, majd vázlatosan ismertetem a munkafolyamatot. A továbbiakban szeretném leírni a formadíszítőelemeket, valamint ezek változatait és az összehasonlító stíluselemzést. Végül áttekinteném az értékesítés, piackörzet *s a háztartásonként! edényhasználat szerepét. * * * Mecseknádasd már a kora középkortól számontartott fontos település, vásárhely.

1 A török kincstári defterek oppidumként emlegetik.

2 Lakói ebben az időben református magyarok. A hódoltság második időszakában rácok és magyarok vegyesen laknak. Foglalkozásukra vonatkozóan írásos adatunk nincs.

3 A természeti környezet adta lehetőség, a tűzálló agyag megléte, a Nádasd körzetében ásatások során előkerült, alapanyag szempontjából ma még azonosítatlan nagyszámú edénytöredék valószínűsíti a középkorban is élő helyi fazekasságot. A török uralmat követő elnéptelenedés Nádasd esetében fokozottan jelentkezik. A németek telepítésének első szakaszában RajnaFrankfurt mellékéről, Hessen vidékéről költöztek főleg iparos elemek Nádasdra és Óbányára.

4 Óbánya elnevezése a XVIII. századi összeírások és visiták tanúsága szerint Vitriaria Antiqua, Ex Vitriario, Altglashütten, Glashütten.

5 Már az 1723as História Domus Nádasd filiálisaként emlegeti. A fenti nevek tanúsága szerint a XVIII. században 1 Elnevezése a kora középkortól Nádas, Nádasd, Kysnadasd; a hódoltság időszakában Rácnádasd; 1910—50-ig Püspöknádasd (1460-tól a pécsi püspökség birtoka) 1950-től Mecseknádasd (Dr. Kopcsányi Miklós szíves közlése). A továbbiakban 1. Nádasd. 2 Velics—Kamerer 1886:183. 3 Vö. Andrásíalvy 1972:124. 4 Hutterer M. 1973: 97, 108. 5 Conscriptio Episcopalium PPL I. köt. 1768. 19., valamint HP. Nádasd. uradalmi szándékból létesített üveghuta manufakturális termelése viszonylag rövid ideig tartott. Adataink bizonyítják, hogy az itt lakók kellő nyersanyag hiányában hamuzsír előállításával foglalkoztak^ „Hauzirg [Hansjörg] Sigrisd nevű fazekastul az Ispány [Szombathelyi Ferenc nádasdi ispán) kívánt minden esztendőben a földért 3 forintot, a tűzre való száraz fáért pedig hasonlóképpen 3 forintot kívánt, de mivel esztendőnként a konyháját edénynyel tartja, semmi pénzt tőle nem kíván." (30. tanú, Martinus Rauschenberger püspöknádasdi bíró, catholicus, cca 58 éves vallomása Schauroth András püspöki tiszttartó elleni pörben.

7 az 1746. szeptember 26-án keltezett peres iratból két dolog derül ki, hogy az itt dolgozó fazekasnak neveztetik, s hogy Nádasdon működik.) A foglalkozást megjelölő anyakönyvi adatok szerint Nádasd és Óbánya területén csak „figulus, fazokas, fazekas, gerencsér-gelencsér" működött.

8 (Névsorukat lásd az alábbiakban.) Az anyakönyvi bejegyzések 1833-ig meglehetősen pontatlanok. Későbbi feladatunk, hogy a rendelkezésünkre álló adatok összevetésével meghatározzuk a betelepüléstől (1718) ill. az első összeírások alapján a fazekascsaládokat.

9 A fazekasok névsorát a könnyebb áttekinthetőség céljából rövidebb időhatárok közé soroltam. Azonosításuk a születési, házassági és halotti anyakönyvek alapján készült. 1833—1850 1. Albrecht Antonius Nádasd 2. Albrecht Josephus Nádasd 3. Amrein (Amrain) Ádám Nádasd 4. id. Amrein János Nádasd 5. ifj. Amrein. János Nádasd 6. Arnold Ádám Nádasd 7. Arnold János Nádasd 8. Bayer Jakob Nádasd 6 Németh B. II: 603. 7 PPL II. 68. 1746. (Fricsy Ádám szíves közlése). 8 Az elnevezés változatait vö. Kresz M. 1960: 298— 302. 9 BML Regnicolaris Conscriptio 1720. 8. köt. 260. — a betelepülés időpontjára vonatkozóan. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1975-76) 20-21, p. 183-196. Pécs (Hungária), 1977.