Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Hegyi Lóránd: Korniss Dezső: Tücsöklakodalom (Képelemzés)

324 HEGYI LÓRÁND játos-dekoratív (egyfajta laza szövésű ornamentális) világa, egyes motívumai sokban hasonló jellegzetességeket mutat. Egyik ilyen szinten való hasonlóság a homogén színfelületre felvitt vonalak — önmagukban is — dekoratív jellege, melyet Miro és Korniss egyaránt kiaknáz. Ugyanakkor Korniss Tél című képén a képmező vízszintes irányban való éles elválasztása és a „kemény széllel" festett figura éles elválása a csorgatott figurák felszabadult, játékos, táncos világától olyan törekvésre utal, mely Miro képfelfogásától idegen. Korniss több képén kísérletezett az ellentétes festési eljárásokkal és a felületi alakításokkal létrehozott elemek egyesítésével. E kísérleteit az ellentétes pólusok és szemléleti oldalak egyesítésére a művész ugyancsak a konstruktív-szürreális sematika egyik lehetséges változatának tartotta.

4 (gy például az Illuminációk monotypiái is hasonló elképzelések alapján ötvözik a konstruktív vonalrendszert (-fej-ház, illetve négyzet-kör) a felületi megmunkálás spontán, vagy spontánnak tűnő, lírai dekoratív lehetőségeivel. Picasso hatása Kornissra — az információszerzés akkori viszonyait tekintve, ezek szegényessége ellenére elképzelhető lenne (az Európai Iskola egyik feladatának tekintette ennek megszervezését). Konkrét adatok, formális vagy strukturális analógiák azonban nem bizonyítják ezt a feltételezést. Legalábbis konkrét művek, mindenekelőtt Picasso 1946-os Életöröm képe esetében nem. Inkább az az alapvető élmény-anyag jelenthetett kapcsolódást Picasso művészetéhez, mely a második világháborút túlélt emberiség életigenlésében, a humanizmus, a vitalitás, a kultúra ősi gazdagságának igenlésében jelentkezett. Kornissra korábbi éveiben is hatással volt Picasso festészete. 1927—28-as fejsorozatában (melyet később is folytatott, de legjellegzetesebb darabjai ekkor születtek) Korniss egy archaizálókubisztikus formavilágot alakít ki. Ekkor festett fejeinek tömszerűsége, szigorú, zárt plaszticitása némi hasonlóságot mutat Picasso „klasszicizálómediterrán" női fejeivel és alakjaival.

5 Alapve4 Korniss szinte minden korszakában tudatosan törekedett az ellentétes struktív elemek racionális képi egyesítésére. A konstruktív-szürrealizmus nála épp úgy jelenti ún. szentendrei modellje szerint való komponálást (népi tárgyi motívumok és zenei asszociációt keltő, a zenei ritmikával azonos vagy analóg felfogásban mozgatott alakzatok konstruktív-racionális szerkezetbe rendezését a primer színstruktúra által), vagy az 1928—29-es képein a fotóberagasztás és a képarchitektonikus rendszer ötvözését. De éppígy jelenti — a tárgyalt korszakban készített — számos vegyes technikával készített képén a gesztusszerű (majdnem automatikus) alakzatok, csurgatott foltok beépítését a racionálisan szerkesztett, tudatosan mérlegelt konstruktív rendszerbe. De Korniss fotómontázsainak — éppen a fotók társítása révén felkeltett — abszurditása és aszszociatív jellege is egy szigorúan szerkesztett, tudatosan felépített konstruktív rendszerben bontakozik ki. 5 Л fej — mint Korniss számára a legteljesebb (talán egyetlen használható szimbólum és motívum — állandóan új és új megfogalmazásban jelent meg élettő en rokon törekvésnek tekintette Korniss Picasso mediterrán-humanista mítoszteremető művészetét, az ősi emberi értékek, a teljesség, a kultúrák egymásba fonódásának művészi megfogalmazását. Korniss „és az ő inspirációjára Vajda Lajos a bartóki program nyomán a helyi tradíció emlékeinek a képzőművészeti metamorfózisát kereste".

6 Ebben a törekvésükben Korniss és Vajda számára Picasso valóban példaképül szolgált, mint ahogy Bartók életműve is ezt a művészi programot erősítette, már a kezdetben is, a szellemi igények megfogalmazásában, tisztázásában.

7 így tehát Picasso mítoszteremtő humanista művészete Korniss számára lényegesen több volt, mint egyszerű — átvételre alkalmas — forrás, lehetőség. Nem jelentett számára művészi feladatot, értéket, problémát a kész eredmények átvétele; annál is inkább, mert Picasso mély megértése éppen arra sarkallta, hogy saját nemzeti problémáira, saját, hazai (vagy tágabban: közép-európai) társadalmi és szellemi kérdésekre keressen választ — a tiszta vizualitás területén. Arra sarkallta, hogy a hazai népi formakincs elemeiből, ezek konstruktív-dekoratív átértelmezéséből építse fel képi rendszerét. „A régi szimbólumokból felhasználni a még új tartalommal megtölthetőket és soha nem volt jelképeket teremteni — hallatlanul nehéz."

8 Ez volt az a szellemi erőfeszítés, művészi kísérlet, mely Bartók programja mellett a fiatal Korniss művészi programjának kialakítására oly nagy hatással volt. Az ősi — Korniss számára tiszta, kollektív érvényű, humánus — kultúra tárgyi (és zenei) elemeinek újraértelmezése, a vizuális tisztaság, áttekinthetőség igénye, a harmonikus mikrokozmosz felidézése „első szentendrei korszakának" műveiben jelentkezik. A negyvenes években Korniss ,szentendrei" képein az ambivalens jelentéseket, intellektuális feszültséget hordozó elemek dekoratív, primer színstruktúrába szervezése müvében; az 1927—28-as fejsorozattól az 1933—41 közötti házfej-variációkon és az Illuminációkon keresztül a Szürmottívumok ,,pávaszem-arc-fej" metamorfózisáig. Szinte első rajzaitól kezdve foglalkoztatja a fej — nem mint portré (bár portrét is készít), hanem mint a számára legteljesebb, leggazdagabb szimbolikus forma, melyben szintetizálni tudta konstruktív törekvéseit — a korai korszakában megfogalmazni kívánt — egyetemes emberi mérték kifejezésének vágyával, a rendteremtés és az igazi értékek megőrzésének igényével. Itt tárgyalt 1927—28-as fej sorozatában a vizuális jelekre redukált konkrét-dekoratív, plasztikusan zárt formálás ezt a bonyolult művészi problémát dolgozza fel. Picasso hatása így nem direkt formai átvételt, hanem szellemi hatást jelent — mely azonban nem kizárólagos forrása a műveknek. 6 Németh Lajos : Magyar művészettörténet. Két világháború között. 9. MRT-Minerva Képzőműv. Alap Kiadó Vállalat, Budapest, 1971., 44. old. 7 Az új magyar művészet önarcképe. Európai Iskola Könyvtára 7—8. Korniss Dezső: Önéletrajz, 25. old. 8 Németh Lajos-. Minerva baglya. Magvető Kiadó, Budapest, 1973., 156. old.