Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Keserű Katalin: Korniss Dezső: Kántálók (Képelemzés)

KORNISS DEZSŐ: KÁNTÁLOK 317 a mellérendelés elvének felelnek meg, nemcsak a muzsikus-képeken, de későbbi művein is. A Fürdőzők című 1957-es szoborkompozícióján és a megelőző Trambolin című festmény vázlatán (1956) a mértani formákból alkotott figurák — térbehelyezésük ellenére is — egymásmellettiség benyomását keltik. A nyélszerű lábakra egyes alkatelemekből épített figurák egyedi mozdulatokat, pózokat jelenítenek, merevítenek. Korniss figuráin — bár ugyancsak egymás mellé állítottak — ezt az elbeszélő jelleget nem érzékeljük. Egyrészt a figurák önmagukon belüli állandó mozgása, másrészt egymással való kapcsolatuk kompozíció-teremtő ereje és mozgásképzetkeltő energiája révén. Önmagán belül a két jobboldali figura az orrvonallal egyező függőleges sáv köré rendeződik. A kisebbiknél a legszembetűnőbb ez, hiszen a háromszög alakú színformák csomópontjai érintkeznek a függőleges sávval kétoldalról, mintegy a szemgödör, arc és könnyárok meghatározó vonalainak találkozási pontján. A színformák (a ferdén metszett szemgödör tiszta és mély színei, a viruló piros arc nagy háromszöge és a sötét, könnyárok határolta terület) egyértelműen utalnak az emberi arcra, mint a középső figuránál. Az ő osztásainak elcsúszásával jöhetett létre a figura. Mindenképpen elmozdulást érzünk a középsőhöz képest: belső motívumelmozdulást és a teljes figura elmozdulását együtt. A középső alak függőleges sávja azért jelentheti a mozdulatlan kompozíciós középpontot, mert a látszólag kétoldalról csak melléhelyezett, kisebb átlós osztású motívumokat (arcok) a felső, lezáró, fekvő átlós motívum mintegy mágnesként magához szívja. Mivel az utóbbi középpontja a függőleges sáv képzelt folytatásába esik, ez a szívóerő az orrsávra tevődik át, a kompozíciós egyensúlynak ő a kulcsa. A baloldali figura vízszintes sávjaiban, színeiben tartalmazza a másik kettő hangsúlyos vízszinteseit, függőlegeseit és háromszögeit. Felfogható e színformák játékos elcsúsztatásával felépített alaknak, s így a másik kettőhöz képest újabb belső és külső mozgást érzékelünk. E kölcsönös mozgásviszonyok, melyek a figurák és az alkotóelemek kapcsolatát létrehozzák, teremtik meg a kompozíció feszültségét, mely ugyanakkor tartalmaz bizonyos elbeszélő, játékos elemet is, s ez a színformák együtteséből alakuló különböző típus (lásd maszkok, bábok), jellem lehet. Találhatunk párhuzamokat hozzájuk népmeséink hármas csoportjainak hőseiben is. S ha a belső osztások játékosnak tűnő, de szigorú rendszerét is figyelembe vesszük, úgy mondhatjuk, hogy ami megkülönbözteti Korniss Kántálókját például Picasso stílusban hasonló műveitől, az a népművészet tárgyi és szellemi termékeinek szerves beépüléséből fakad. Általuk mozgásban lévő, zeneileg komponált képet hozott létre Korniss, művészetét a film sajátosságai felé terelte.

10 Ez nem jelent eltávolodást a képző6. Picasso: Harlequin és társa. 1900. o. v. 73X59,5 cm. Moszkva, Puskin Múzeum. művészettől, inkább jelent lehetőségeket a képzőművészet megújítására,

11 a filmművészet lényegének felfedésére.

12 A kompozíciós feszültségnek mindazonáltal megvan a sajátosan kornissi eredete is, s ez az ún. hajó-forma,

13 melynek meghatározó íve — mint már említettük — a bal figura feje és a jobb figura álla között húzható meg. Ez az összefoglalt, mégis nyitva maradó kompozíció (az erővonalak nem egy központ felé mutatnak, hanem áthaladnak a képen) az, ami a XX. század európai képzőművészetéből és a magyar népművészetből merített színforaiákat, ezek rendszerének törvényeit egyszeri, megismételhetetlen műalkotássá emeli. Úgy találjuk, lényegé10 A film kritériumát zenében és képben határozza meg Vekerdy Tamás : A színészi hatás eszközei — Zeami mester művei szerint. Kézirat, 1973. 33. 1. 11 Korniss és a „progresszív fiatalok" (Képes György, Hegedűs Béla, Trauner Sándor, Vajda Lajos) már a 20-as évek végén a szovjet—orosz filmművészettől kapott impulzusok alapján építették fel montázsaikat. 12 A műveiben rejlő filmi lehetőséget Korniss is használta: filmeket készített Kovásznai Györggyel műveiből, a képeit jellemző „mozgó, változó térbeliség és formavilág" szabta törvények szerint. E filmek egyike, a Házasodik a tücsök tartozik szorosan a népművészet metamorfózisa körébe. (Az idézet Szabó Júlia: Korniss Dezső ifjúsága című cikkéből. Művészet, 1974./11. 15.) 13 Korniss műveinek elemzése nyomán ezt az alapképletet bemutatja Ungváry id. m.