Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához

290 ROMVÁRY FERENC Tretter modell portréja, vagy a 7. Hans modell portréja, vagy a 11. Fiú tanulmányfej); kat. 57. sz. Félakt (8. Szakállas férfialak hátulról ?); kat. 60. sz. Ülő nő (5. Marie). A 15 kiállított grafika való­színűleg kivétel nélkül korai tanulmányrajz lehe­tett. Jelenleg viszont csak 13 ismert, ezek közül is csak 12 a müncheni származású, a 13. Vízpart házakkal feltehetőleg Düsseldorfban, esetleg Karls­ruheban, tehát német területen készülhetett a gót­betűs felirattal ellátott kisméretű rajz. Kettő tehát 1930 óta elveszett, vagy legalábbis lappang. A kat. 59. sz. Félakt az egyik cím szerint is megnevez­hető hiányzó lap. 1936-ban a Frankéi Szalonban rendezett Csont­váry kiállítás katalógusa szerint a 32. sorszám alatt ceruzavázlatok szerepeltek. 35 Lehel Ferenc a kataló­gus előszavában meg is említi, hogy kiállított ,, . . . egy ceruzafirkát is, mely egy papíron külön­féle időben és helyen készített vázlatot mutat." Gondolhatunk a Lakos által szignált és datált. La­kossal közös Csontváry grafikára (Csontváry: Női tanulmányfej és Lakos: Két festő), sokkal valószí­nűbb azonban, hogy a katalógus 4. oldalán publi­kált Állattanulmány H-re célzott. (Képjegyzék 25. (1). Az MKP II. kerületi helyiségében 1946-ban meg­nyílt Csontváry kiállításon is szerepeltek grafikák, ezek azonban minden bizonnyal a késői korszakból származó nagyméretű szénkompozíciók voltak. 36 A katalógusban 12—15. sorszám alatt 4 Rajz sze­repel. 37 1948-ban Párizsban a Magyar Nagykövetségen állították ki Csontváry műveit. Tizenhárom fest­ményt és tíz szénrajzot vittek ki Párizsba. Ezt kö­vetően 1949-ben a párizsi Musée National d'Art Moderne-ben a tíz festményt kiállították. Ugyanez év májusában Brüsszelben is bemutat­ták a kortárs magyar művészet kiállításának kere­tében Csontváry tíz festményét. A hazaszállítás közben a kiküldött tizenhárom festményből öt idő­legesen elkeveredett és csak 1956 nyarán sikerült a nyomukra bukkanni. 38 A tíz grafikából hét lap 1964 áprilisában megkerült, de három azóta is lappang. 1965-ben a Fővárosi Bíróság a három el­35 Csontváry Tivadar újonnan fölmerült képeinek kiállítása, Frankéi Szalon, Mária Valéria utca 8. 1936. május 3—31. 36 Gerlóczy Gedeon szíves szóbeli közlése. 37 Kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar műveiből, a Magyar Kommunista Párt II. ker. helyiségében. Fil­lér utca 32. 1946. október 27—november 10. 38 Baalbek, Mária kútja Názáretben, A Taorminai görög színház romjai, A Panaszfal bejáratánál Jeru­zsálemben és A Nagy Tarpatak a Tátrában. 39 A Budapesti Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság. . . Gerlóczy Gedeon felperesnek ... a Ma­gyar Külügyminisztérium... alperes ellen... indí­veszett rajz ügyében a tulajdonos javára kártérí­tést jelentő ítéletet hozott. 39 1958-ban a Brüsszeli Világkiállítás alkalmával rendezett 50 Ans d'Art Moderne bemutatóján fő­helyen a Tengerparti sétalovaglás, a magyar pavi­lonban további három festmény, 40 1962-ben a brüsz­szeli Palais des Beaux-Arts Csontváry retrospektív kiállításán tíz festmény, az 1963-as belgrádi Csont­váry kiállításon harminc festmény szerepelt. Az 1963-ban Székesfehérvárott, majd 1963—1964-ben Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban megren­dezett Csontváry emlékkiállításon sem kerülhettek még a grafikák bemutatásra. Az 1973-ban Pécsett megnyílt állandó Csontváry Múzeumban azonban már tizenkét grafika került bemutatásra, tíz korai tanulmányrajz és két késői vázlat. 1 1973-ban a négy nagyméretű Csontváry fest­mény mellett a Gerlóczy Gedeon tulajdonát képező és meglévő valamennyi grafikát letét formájában megőrzésre átvette a pécsi múzeum. Ezek egy része közvetlenül a tulajdonos budapesti lakásából ke­rült Pécsre, több rajz azonban a Magyar Nemzeti Galéria őrizetében volt azidáig. A pécsi múzeum és Gerlóczy Gedeon közötti megállapodás egyik sarkalatos feltétele volt a veszélyeztetett állapotban lévő grafikák megmentése, vagyis a szakszerű kon­zerválás, restaurálás. A múzeum dr. Hasznosné Szőllős Ilonát, az Országos Levéltár ny. konzervá­torát bízta meg e munkák elvégzésével. 1973— 1974-ben 23 grafikán végezte el a megállapodás szerinti munkát. Nyolc nagyméretű, késői szénrajz ezután Hasznosné ötletének felhasználásával ládá­ban tárolt hengerre került felhengergetve. A henger 50 cm átmérőjű, hossza 200 cm, lécbordán hullám­papír és filc borítással. Két végén csapszerű ten­gely, mely egy a ládából kiemelhető állványzatba illeszthető. A henger akár ládában, akár kiemelve is működtethető, azaz a tengely körül forgatható. Az egyes lapokat molinóvászon választja el egy­mástól. A hosszirányban felgöngyölt grafikák rajz­zal kifelé fordulnak. A tároló láda furnírlemezből készült, fedele leemelhető és zárható. A fedél ho­ronnyal kapcsolódik a ládához, a pormentességet biztosítandó. (Lásd: 1—4. sz. szövegközi ábrát.) tott perében. . . kötelezte az alperest, hogy 75 000 forintot fizessen meg. Indoklás: . . . peres felek kö­zött 1948 szeptemberében haszonkölcsönszerződés lé­tesült, amelynek értelmében felperes köteles volt a tényállásban megjelölt Csontváry festményeket és 10 darab szénkompozíciót az alperes ingyenes haszná­latába adni, ezzel szemben az alperest az a kötele­zettség terhelte, hogy e műalkotásokat a szerződés megszűntekor a felperes részére visszaadja... az alperes kötelezettségének nem tett eleget, mivel há­rom szénrajz elveszett. 40 Mária kútja Názáretben, Sétakocsikázás újhold­nál Athénben és a Villány világította fák Jajcében.

Next

/
Thumbnails
Contents