Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése

152 ZENTAITÜNDE IRODALOM Bahtin, V. Sz. (1953) : О nekatorüh problemah folklorisztika — Szovj. Etn. 2953, 152—162. Balassa, I. (1963): Karcsai mondák. — UMNGY 11, Budapest. Bausinger, H. (1958): Strukturen des alltaglichen Erzählens. — Fabula 1, 239—254. Bodker, L. (1965): Folk Literature. — Copenhagen. Christiansen, R. Th. (1958): The Migratory Legends. — FFC 175. Helsinki. Dobos, I. S. (1964): Az „igaz" történetek műfajáról. — Ethn. 75, 198—217. Dömötör, T. (1969): Monda. — in

: A magyar népköltészet (egyetemi jegyzet), 155—174. Budapest. Dundes, A. (1972): Az észak-amerikai indián mesék strukturalista tipológiája. — D. E. 2, 166—181. Fábián, P. — Szathmári, I. — Terestyéni, F. (1958): A magyar stilisztika vázlata. — Budapest. Ferenczi, I. (1961): A népmondakutatás néhány elvi kérdése. M és H 3, 201—212. Ferenczi, I. (1966): Mondaterminológiák és műfajkritériumok. — NNY, 5—19. Ferenczi, l. (1967) : A népmonda (kandidátusi értekezés, MTA). Granberg, G. (1935): Skogsroet i yngre nordisk folktradition. — Uppsala. Hand, W. D. (1965): Status of European and American Legend Study. — Current Anthropology 6, 439—446. Honko, L. (1962): Geisterglaube in Ingermanland I. — FFC 185. Honko, L. (1964): Memorates and the Study of Folk Beliefs. — Journal of the Folklore Institute 1. Hoppal, M. (1969): A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje.

1 — Ethn. 80, 402—414. Jacobson, R. (1969): Hang- jel- vers. — Budapest. Jolies, A. (1956): Einfache Formen. — Halle. Korner, T. (1970): Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból. B. A. halál és halottak. Ethn. 81, 55—96. Meletyinszkij, Je. M. (1972): A mese strukturálistipológiai kutatása. — D. E. 2, 103—145. Mullen, Р. В. (1971): The Relationship of Legend and Folk Belief. — JAF. 84, 406—413. Peuckert, W—E. (1938): Deutshces Volkstum in Märchen und Sage, Schwank und Rätsel. — Berlin. Propp, V. (1965): A mese morfológiájának kérdései. — Folkloristica 1, 165—222. Propp, V. (1972): Transzformációk a varázsmesében. (In: Strukturalizmus, szerk.: Hankiss, E. 1, 121 —132.) — Budapest. Röhrich, L. (1956): Märchen und Wirklichkeit. Eine volkskundliche Untersuchung. — Wiesbaden. Sydow, С W. v. (1948): Selected Papers on Folklore. — Copenhagen. Tillhagen, С—

H. (1964): Was ist eine Sage? Eine Definition und ein Vorschlag für ein europäischer Sagensystem. — Acta Ethn. 13, 9—17. Thompson, St. (1956): Motif-Index of Folk-Literature П. — Copenhagen. Ujuáry, Z. (I960): Balszerencsés napok jegyzéke egy kéziratos könyvben. — Ethn. 71, 107—109. Vajda, L. (1944): Csodálatos történetek pásztorokról és állatokról. Ethn. 55, 139—143. Végh, J. M. (1965): A prózaritmus kérdéseiről. — NNy. 9, 47—55. Végh, J. M. (1966) : A népköltészet prózaritmusáról. — NNy. 10, 19—24. Voigt, V. (1965): A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez. — Ethn. 76, 200—220. Voigt, V. (1969): Modellálási kísérletek a folklorisztikában. — Ethn. 80, 355—392. Voigt, V. (1972a): A folklór esztétikájához. — Budapest. Voigt, V. (1972b): A folklór-alkotások elemzése. — Budapest. Zentai, T. (1969): Táltosviaskodás? — Múzeumi Körlevél 13—16, 36—37. Pécs. Zentai, T. (1972): A természetfeletti lények átváltoztatásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében. — Janus Pann. Múz. Évk. 16 (1971), 207—216. Zentai, T. (1974): A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az ormánsági néphitben. — Janus Pann. Múz. Évk. U~'5 (1969—70), 235— 248.