Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése
A HIEDELEMMONDA SZERVEZŐDÉSE 151 Allegória: ,,Ha neköd hét bugyrod van, Neköm tizenhárom." (a tudás mértékére) Megszemélyesítés : „Simogatott a nap." „Megtagadta a föld." A hiedelemmondában a zoomorfizálás, antropomorfizálás, tárgyak, növények beszéltetése, meglelkesítése nem stiláris jellegű, a látásmód, az egész néphitbeli alap tartalmi sajátossága, művészi módszer. A szóképekhez csatlakozó stiláris eszközök: Hasonlat: a mondában a leggyakrabban előforduló szókép jellegű művészi kifejező eszköz. „Olyan kék volt a teste, mint a szilva." „Sírt, mint a lánc." "Ügy, mint a szél, úgy ment ki a szobából." „Akkora feje volt, mint egy bogrács." „ . . . mint hogyha hatlovas kocsi ment vóna el az udvarban, olyan robogás vót." „Mintha fehér lepidőt terítettek vóna a lovak hátára, olyanok vótak." Szimbolikus kép hasonlattá oldva: „ . . . elértek egy helyre, ott láttak egy döglött kutyát, abból egy virág nőtt ki. Akkor azt mondta az erdész: „Nézd meg fiam jól! Te olyan vagy, mint ez a virág, én meg mint ez a dög. Ne kívánd, hogy azt tudd, amit én!" Előfordul : körülírás (perifrázis) : „élte az asszonyt." „nyomta az ágyat." .. . eufémizmus: pirongatta, kicsi ékecske, rózsafa vesszőcske,.. . Az erősítés érdekében általános az ismétlés, szóhalmozás, nagyítás, túlzás (hyperbola), kicsinyítés. Szóismétlés: „Hozzál fiam, hét határból hét fekete vesszőt, hét szál kökönye vesszőt!" „Rágyújtott a pipájára, aztán csak szítta, szítta és várt." „ . . . a pajtaajtót mindég nyitih-csukik, nyitik-csuhák, és egy fehér macska ki-bejár." „Édös fiam, tudom, hogy láttál, tudom azt is, hogy lel a hideg . .." Mondatismétlés: ,,Beteg vagy? Beteg vagy"? Az is maradsz mindég, mindég nyomorultabb leszöl, amíg csak élsz, ha le nem mondasz rólunk!" Ide tartozik a háromszori felszólítás, a háromszori kérdés szószerinti ismétlése, amely leggyakoribb az ördöngös kocsis és a kísértetek, halottak mondáiban. Nagyítás: „Nagy malomküjet, tíz mázsás malomküjet, azt a jobb szarván forgati." (a bika) с A szóhangulat forrásai: Hangutánzó szavak: nyehög a ló, káricáit az a ludvérc, pittögött-pattogott a borsószalma .. . Hangulatfe v stő szók: kutuz, szakadt róluk a hab, hentörgőzött kínjában, . .. d. A mondattani kategóriák közül a hiedelemmondákban stilisztikai szempontból elsősorban a jelzőknek van jelentőségük. Legtöbb az egyszerű megkülönböztető jelző (repityös béka, kalányos gombóca, búzakoszorús asszony, ... ) nem ritkák az állandó jelzők („kezdetlen víz", „fehér asszony", „gonosz kísértet", „lólábú embör", . .. ), elvétve előfordulnak költői jelzők is (ármányi könnyeid" . . . ) A hiedelemmonda formai értékelése: Legfőbb értéke alapszerkezete és szerepe, mely a hiedelemtartalom felépítését szolgálja. Esztétikai-formai értéke nyelvi plaszticitásában, nyelvi ritmusában, közvetlen stílusú valósághű ábrázolásban rejlik. Egészében nem, csak egy-egy részletében ér el szépprózai szintet. Ebből kiindulva alkották meg és használják a magyar folklorisztikában is a népköltészeti alkotásra a „quasi" minősítő jelzőt. (Lásd „quasi-/mű/alkotás" = folklóralkotás.) 41 41 Voigt Vilmos 1969. 388.
