Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése

148 ZENTAI TÜNDE A művészi módszer az ábrázoló jellegű stílusban nyer formát. Lényegében tartalmi és formai természetű kategória, befolyásoló szerepe van a tartalom és forma szerveződésében. III. A hiedeíemmonűa FORMAI kiíejezéstnódja, művészi KIFEJEZŐ ESZKÖZEI: III.a. A hiedelemmonda epikus értékéről általában: A mondai elbeszélő értéknek (narratív value) a hiedelemmondában és a néphitben betöltött szerepéről már szó esett. Itt most konkrét megnyilvánulási formáit, összetevőit vizsgáljuk. Mindenek előtt hangsúlyozni kell, hogy a hiedelemmonda formája nem ,,zárt íorma" (BALASSA I. megjelölése

20

) és nem kötött forma. A hiedelemmonda műfaján belül a íorma megvalósulásának különböző fejlettségi íokozatai vannak, a memorat — belief fabulát — fabulát

21 műfaji minőségű kategóriáknak megfelelően. A belief tabulât az a középső fok, amely leginkább képviseli a hiedelemmonda műfaji minőségét, ehhez képest eltérés a memorat, a hiedelemmonda kezdeti — és eltérés a fabulát, a hiedelemmonda életének végső stádiuma irányába. A belief fabulát a monda és a néphit kölcsönhatásának legtökéletesebb megnyilvánulási formája, ez a tulajdonképpeni hiedelemmonda, a tartalmi és formai elemzésre egyaránt a legalkalmasabb. A hiedelemmonda formája egy-egy fokozaton belül is nagy instabilitást mutat, művészi megformáltságot és terjedelmet illetően. Erre a formai változékonyságra vezethetők vissza: — a monda fogalmi definíciójában mutatkozott nehézségek és bizonytalanságok, valamint — a monda műfajának alulértékelése vagy éppen túlértékelése. Néhány vélemény: A. JOLLES a népmondát (amelyen csak a történeti tárgyú elbeszéléseket érti) egyszerű formának tekinti a művészi ábrázolás primitív fokán.

22 Hasonlóan ír FERENCZI I.

23 is, H. BAUSINGER

24 pedig a hiedelemtörténetekhez képest a mesét ünnepi viselethez hasonlítja. V. SZ. BAHTIN

25 a nép kollektív alkotásait remekműveknek minősíti, kivéve az elbeszéléseket, amelyek szerinte silány rögtönzések. 20 Balassa Iván 1963. 22. 21 Lásd Sydow, C. W. v. 1934. 261., 1948. 73., Peuckert, W—E. 1938. 117—118., snrdlusnrdlucmtwypí 87., 94., 195—196., Honko, L. 1964. 11., Röhrich, L. 1956. 11. stb. 22 Jolies, A. 1956. 23 Ferenczi Imre 1966. 17. 24 Bausinger, H. 1958. 239—254. 25 Bahtin, Sz. V. 1953. 152—162., id.: Dobos Hona 1964. 213. A helyes álláspont: A hiedelemmondák változó minőséget képviselnek, a művészi megformálás igen magas fokára juthatnak, de nem érik el a műköltészet szintjét. A népköltészeti műfajok sorában valóban kevésbé rangos helyet foglalnak el. (Lásd ebben a felfogásban részletesen VOIGT V. esztétikáját, S. DOBOS I. tanulmányát, az ISFNR találkozóin kialakított álláspontot, W. HAND összefoglalását!)

26 Ezek után: Hol a határa a hiedelemmonda formai instabilitásának? Miben áll a hiedelemmonda elbeszélő értéke? A válaszadáshoz szükséges a formai sajátosságok részletes elemzése. IILb. A hiedelemmonda SZERKEZETE: A hiedelemmondában a szerkezetnek kulcsszerepe van (fontosabb, mint az irodalmi alkotásokban). A szerkezet két szintjét kell vizsgálni: 1. az alapszerkezet (metastruktúra) és 2. a felszíni szerkezet (mikrostruktúra). Az alapszerkezet a mondában a kötetlen forma mellett és ellenére képviseli: -— az állandóságot, — a hiedelemmel való szerves kapcsolatot, — megvalósítja a hiedelemelemek beépülését, szerveződését. Ennyiben eszmei irányító tényező, túlmutat a formai jellegen. A íelszmi vagy megvalósult szerkezet formai tulajdonságú, a monda aprólékos felépítettségét jelenti, a legkisebb elemek közti viszonyt is. A forma oldaláról közelítve ezzel találkozunk, ez tapintható, míg az előbbihez sok szöveg elemzésével, nagyfokú általánosítás útján érünk el. Az alapszerkezetet tárja fel — megnevezés nélkül — VAJDA L. a tej elviteléről és visszahozataláról szóló történetek elemzése során. Felfedezi, hogy ezek a történetek mindig a következő sémán alapulnak : „1. valaki titokzatos módon elviszi a tejet; 2. a pakulár — ... — elmegy egy tudós emberhez vagy asszonyhoz s tanácsot kér tőle,3. a kérdezett valóban ad is utasítást, 4. a kioktatott károsult a mondott varázslócselekményt végrehajtja, s a tej visszajő."

27 Ez az alapstruktúra változatlan, csak a benne szereplő elemek bírnak nagy variabilitással. Akár a tej elvitelének, akár a javas által adott utasításnak számtalan módját, lehetőségét tekintjük. A. VAJDA L. által vázolt szerkezeti séma megfelel az A. DUNDES által kidolgozott (V. PROPP, K. L. PIKE, Cl. LÉVI-STRAUSS nyomán), P. B. MULLEN 26 Voigt Vilmos 1972., 1972a., S. Dobos Ilona 1964. 198—217., Hand, W. 1965. 439—446. Részletesebben az ISFNR 1963-s konferenciájának anyagában. 27 Vajda László 1944. 143.