Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése

A HIEDELEMMONDA SZERVEZŐDÉSE 147 CSELEKMÉNYE: Eszmei MONDANIVALÓ: A cselekmény a hiedelemmondában alapvető fontosságú. A cselekményben szerveződik a hiedelemtartalom mondává, a történési folyamat jelenléte, bonyolódása nélkül nincs monda, csak motívum vagy népi tudáshalmaz. A monda cselekményében realizálódnak a hiedelemlények funkciói. A cselekmény mindig valamilyen formában a két szereplőtípus, az emberi- és természetfeletti — találkozásával indul. Ezután a szembenálló szereplők tetteinek, szavainak felidézésével bonyolódik, a kibontakozás, a katarzis az emberi szereplő válsága, gyakran életveszélye. A megoldás két lehetőségű: — a hiedelemlény eltűnése, megbüntetése, — vagy az emberi szereplő megbetegedése, halála, szerencsés esetben megmenekülése. A mondai cselekmény legtöbbször egy szálon fut, ritkább az olyan, mint Janka Juli mondája,

14 ahol a cselekmény három szálú: 1. Janka Juli — ártó természetfeletti lények, 2. Javas — ártó természetfeletti lények, 3. Janka Juli apja — Janka Juli fia. A mondában megfigyelhető a cselekmény-hely-idő klasszikus egysége. SZÍNHELYE: A monda pontosan megjelöli a történés helyét és részletesen leírja azt. Ezek a helyek kötöttek az egyes hiedelemszereplőkhöz fűződő hiedelem (-körök) által. IDŐPONTJA: A mondai történés időpontja pontosan évre, napra, napszakra, órára meghatározott, ugyancsak a hiedelemtől függően. Hangsúlyos szerepük van a hét, az év

15 bizonyos napjainak, egyes jeles napoknak (Szent György-, Luca nap, Karácsony .. .) és az éjféli óráknak. Az időelemek közül az évre és napra datáltak változnak, esetlegesek, a babonás időpontok állandóak. A hely és idő egymás íüggvényei. Ugyanaz a megjelölt hely csak a megjelölt időben lehet színhely. A mondai cselekvés pedig a hely-idő meghatározottságában zajlik. A hely-idő-cselekvés öszszefüggés sokkal kötöttebb, mint bármely más műfajban. — Ez egyben az alkotóelemek számára is kihat, szűkítően. Vl Zentai Tünde 1968. 36—37. 15 Lásd Götzinger, E. Reallexion-ját. id.: Újváry Zoltán I960. 107—109. A mondanivaló, mint esztétikai kategória ,,. . . a művészet funkciójának, társadalmi szerepének kifejeződése."

16 A hiedelemmondák mondanivalója igen széles, teljességében átfogja az alkotó közösség két központú világképét. Az ember és a természetfeletti világ viszonyát interpretálja a közösség etikai, társadalmi, vallási normatívái alapján. Ebben a viszonyban erősen hangsúlyozza az ember felelősségét, viszonylag ritkán hivatkozik az előre megírt, elkerülhetetlen sorsra. (Bár létezik egy ilyen mondanivaló-típus is.) A fő mondanivaló azt fejezi ki, hogy az emberi szereplő azért bűnhődik, mert erkölcsi vétséget követett el, vétett a közösség íratlan törvényei ellen, vagy figyelmen kívül hagyta azt a tudásrendszert, amely a természetfelettihez való viszonyulás szabályait tartalmazza. A mondanivaló mondakörönként másként konkretizálódik. A halotti tárgyú mondák azt példázzák, hogy az életben elkövetett bűnökért halál után is bűnhődni kell, így a hamis esküvésért, a tisztességtelen nyerészkedésért, gyilkosságért, magzatelhajtásért, házasságtörésért, istenkáromlásért, az ördöggel való szövetségért stb. A mondanivalók megfogalmazásukban közhelyes igazságok: az anyagi szeretet a síron túl is tart, a lidércmondáké : a pénzért meg kell szenvedni és így tovább. Ritkán kifejezi a mondanivaló a társadalmi osztályok közti feszültséget is, pl. : a tudós kocsisról szóló mondákban.

17 P. B. MULLEN úgy látja, hogy a hiedelemmondákban egy társadalmi értékre vagy normára reflektálnak, ami gyakran vallási érték.

18 II. A hiedelemmonda MŰVÉSZI MÓDSZERE: ,,A művészi módszer a valóság esztétikai megismerésének konkrét módozata."

19 Egyben a valóság tükrözése. A hiedelemmonda művészi módszere összetett: — epikus-idealizáló, — mitologizáló, — keresztény-vallásos, — realisztikus megismerési tükrözési szintekből. Amelyek egyúttal jelzik a társadalom fejlődési fokozatainak a népköltészetre — ezen belül a mondára — gyakorolt hatását. A realisztikus tükrözési módba helyenként irónia is vegyül, főleg az álhiedelem-mondákban. 16 Voigt Vilmos 1972. 260. 17 Balassa Iván a karcsai mondákban felfedezte ezt a társadalmi mondanivalót. 1963. 25. 18 Müllen, Р. В. 1971. 408. 1!) Voigt Vilmos 1972. 297.