Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

130 GUNGL FERENC a város közigazgatásába erőteljes befolyást gyakorolnak, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy Pécs ma is a Magyar Népköztársasághoz tartozó város és minden körülmények között az is akar maradni. A város egész népe, osztály, felekezet, gazdasági hovatartozás, politika pártállásra tekintet nélkül egyöntetű, megmásíthatatlanul szilárd akarattal, igazságérzetének legerélyesebb nyomatékával hangsúlyozottan tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely városunkat a Magyar Népköztársaságtól elszakítani megkísérelné. A népek és nemzetek szabadságának elve nem tűrhet oly égbekiáltó igazságtalanságot, hogy színmagyar városunk, Pécs nemzetiségi, gazdasági, földrajzi helyzetének, ezredéves hagyományainak teljesen figyelmen kívül hagyásával Magyarország egységes nemzeti kötelékéből erőszakkal kitépessék. Ezért minden erőnkkel követeljük, hogy ország-világ hallja meg a délszláv részről fenyegető igazságtalanság miatt aggódó városunk kiáltását; Magyarok voltunk, magyarok vagyunk és a Magyar Népköztársaság polgárai akarunk maradni."

18 A népgyűlés után Hajdú Gyula által vezetett küldöttség Cvetits városparancsnoknak átnyújtotta a „Néphatározat" szöveget. December 4-én a szerb határrendőrség a küldöttség minden tagját letartóztatta. A népgyűlésen megjelenteket, 600 szervezett munkást, polgári politikust a Fehérváry. Frigyes és Huszár laktanyákba vitték, kihallgatták , őket. Pécsett kijárási tilalmat léptettek életbe, este б órától reggel 6 óráig az utcákon nem volt szabad tartózkodni.

19 December 4-én Baranya megye 223 községében szerveztek népgyűlést, mintegy 20 000 ember részvételével. A szociáldemokrata és polgári radikális pártszervezetek, kulturális intézetek vezetői mindenütt felolvasták a pécsi népgyűlésen elfogadott felhívást, amelyhez egyhangúlag csatlakoztak. Egyes falvakban külön kiáltványokat szövegeztek. „Kistótfalu dolgozó népe elítéli az antant területszerző politikáját, amely Baranyavármegyét Nagy-Szerbiához, vagy a megszervezendő délszláv államhoz akarja csatolni. Ez a falu ezer esztendő óta színmagyar terület, most is magyarok lakják és a jövőben is magyarok fogják lakni."

20 A falusi népgyűléseken megjelent magyar jobboldaliak nacionalista, soviniszta uszító beszédekkel felizgatták a hallgatóságot. 18 Munkás, 1918. december 7. Pécsi Napló, 1918. december 4. Hajdú Gyula-. Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 219—224. 19 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. Hajdú Gyula-. Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 222—224. 20 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. 1918. december 3-án Pécs városában, december 4-én Baranya megye falvaiban megtartott népgyűlésekről elkészített bizalmas jelentések. Ipacsfa, Gyűd községekben politikai tüntető felvonulásokat szerveztek, antant és szláv ellenes jelszavakat kiáltottak.

21 Az annexiós politika ellen a kommunisták, baloldali szociáldemokraták, radikálisok 115 baranyai faluban, 11 000 aláírást gyűjtöttek. Az aláírt kiáltványokat 4—5 tagú delegációk vitték Sásd faluba az ideiglenes megyeszékhelyre, Budapestre a magyar miniszterelnökhöz.

22 A magyar kormány felkérte az antant belgrádi katonai parancsnokságot, hogy a baranyai és pécsi politikai helyzetről tartsanak vizsgálatot. A belgrádi kormány Pécsre küldött egy bizottságot, hogy a baranyai lakosság és a szerb katonaság közötti nézeteltéréseket tisztázza. A bizottság jelentése megállapította, hogy a szerb katonai helyőrség megsértette a belgrádi fegyverszüneti szerződést. Cvetits városparancsnokot leváltották, kinevezték Pécsre az új városparancsnokot, Stevan Radcvánovicot. Beszélgetés közben elismerték a magyar állam, a magyar kormány aminisztrációs jogát. A letartóztatott személyeket szabadon bocsátották. Felszólították Pécs város lakosságát, a szerb csapatok személyi állományát, hogy a jövőben tartózkodjanak az összeütközésektől.

23 Pécsett és Baranyában elemi erővel kirobbant általános politikai tömegmozgalom nagyjelentőségű eseménye a helyi munkásmozgalom történetnek. E mozgalom vezető ereje, a proletariátus, mozgósított minden osztályt, társadalmi réteget az antant imperializmussal szemben, Magyarország függetlensége, és az erőszakkal elszakított magyarlakta területek visszacsatolása érdekében, a magyar nép elnyomása és a dolgozó tömegek kizsákmányolása ellen. A magyar uralkodó osztályok egyes rétegei csatlakoztak a mozgalomhoz, de az elveszett néptömegek visszahóditása és a birodalom visszaállítása lebegett előttük. Az antant katonai alakulatok erőszakkal akarták megsemmisíteni a magyar tömegmozgalom magját, a szervezett munkásmozgalmat. A forradalmi munkásmozgalom látványos politikai akciói ellen indított első ostrom előjátéka volt az általános ostrom megindításának. A belgrádi kormány az elvesztett politikai csata után arra a következtetésre jutott, hogy a baranyai néptömegeket erőszakos eszközökkel nem lehet megtörni, ezért politikai felvilágosító munkát kell előtérbe helyezni. A Vajdaságban, és Baranya megyében megjelent agitátorok arról beszéltek, hogy a történelem folyamán Magyarország déli féltekén mindig több21 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. Szabó Ferenc, B. Nagy Gusztáv, Tursits Imre, Hajek Vencel, Izsáki Imre, Tonka Ferenc, Hajdú' Gyula szóbeli közlése. 22 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. 23 Bm. L. Pécs. főispán. Ikt. ir. 1—310—1918. Bm. L. Pécsi Káptalan ir. 1918—1921. Népszava, 1918. december 12.