Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején

BARANYA A TÖRÖK ALÓLI FELSZABADULÁS IDEJÉN 107 dőkig, a holl meghis házasodott, állandó képben . . . . .. ezen Szekcsö nevő helységhben járni kelletett, akkorbéli régi öregh Szekcsői lako"ssoktul hallotta a Valens, hogy ezen Szekcsö névü Herczegi Ház íalujának határában légyen bizonyos, éppen a íálu mellett, éger iákkal toll nyölt Szigeth, és abban lett volna Sáncz is, a hová régi Török háborúkban, midőn észre vették, hogy az Török reajok akarna ütnyi, akr korbéli Szekcsői lakosok magokat az ellenségtől oltalmazván, vették volna. Ezen Szigeten kinis nem messzi vagyon bizonyos régi Kűbül való vár forma épületnek fundamentumai, melynek falai mostis fönt állnak, és és a Sáncza is joli megh ismertetik, mely mellett a mostanyi Télben is járt a Fatens, már ugyan a Sáncz, mivel azonkörül Szekcsői LakOsok Kukoriczának való földeket szántanak, alkahnassin ell vagyon teretve, de abban az üdőben, amint fölleb megh vagyon írva, midőn a Fatens Dombóvárott és Döbröközben lakott, gyakran ezen vár forma épületek, és Sáncz körül megh fordulván, a Sánczban gyakranis lévén nyilvánságossasn tudgya, és tapasztalta, azon Sáncznak Két ember magasságnyira való mélységét. Ezen Deutrális Szekcsö névő Helységet, régi török üdőben, Pécsi Török Iszpája, vagy akkori Török földes Úr bírta,..." Ad Secundum. ... a mint már föllyebis megh vagyon írva, midőn Szigetvárát és Kanisát a Török lakta, akkori üdőben Szekcsői lakosok olykor olykor, üdéig s óráig az ellenség félelme miatt Kintelenítettek Helységeket ell hagyni és magokat az első puntumban nevezet Szigethben és abban lévő Sánczban venyi-. De akkoris az Helységet, vagyis Falut ell pusztúni nem hadták, mert a Szigetbül is azoknak vigyázására, és mezzeiknek munkájára kijártának és mihelyést egy kevéssé az ellenségh éli távozót, ismit a faluban vissza vették lakássokat."^ Radovicza kb. 83 éves sombereki lakos vallomásában ez áll: ,,... régi Helységbeli lakosoktul nem egyszer, hanem szám nélkül beszélleni hallotta, hogy Szekcsö névő Helységh határában és éppen az előbbenyi Tanúk vallyásiban is emiétett a falu mellet lévő égerfákkal toll nyölt Posványos Szigethben volt bizonyos Keüből való várnak vagy Kastélynak fönt álló fundamentumi. Ezen kívül más Keüből való épületis árokkal, vagyis Sánczal környül vetetve látczatott abban az üdőben . . ."

18 17 BmL. Inquisitiones VI/144. 160. cs. 1746. 18 Uo. Josephus Czikoi 60 éves görcsönyi lakos vallomása ugyanerről így szól: ,,. . . ezen Deutrális Szekcsö névü Helységhtül •mm messzire és egy uraságh alatt lévő Helységhben, ezen okbul is tudgya, de az attyátulis hallotta, hogy sokszor nevezet Szigethben volt régi Török üdőben Sánczal Környül vettetet várnak alkalmas magassan fönt álló Keő falai. Ezt az attya onnéndis tudta beszéllenyi, mert midőn az attya Döbröközben jobbágyul lakván puskás lévén, szám nélkül a keérdésben vett Szigethben többiekkel edgyüt volt és vadászot."

í9 Maguk a törökök is tisztában voltak azzal, hogy a feneketlen mocsarak közti szigetek, s az áthatolhatatlan erdőségek a végetnemérő gerillaharcok hordozói, ezért megkísérelték ezeket a területeket felszámolni. Az egyik határjárással kapcsolatos vallomásban ez áll: „ezen zalátai tó mellett tovább is egyenesen menvén északra, az erdő szegleteiben levő Császár nevű hányás helyhez érve — mely hányást azért hívják Császár hányásnak, amint a régiektül hallották, mert a régi török üdőben a török császár a Dráváiul fogva nagy darab földön fölhányatta, hogy akkorbéli keresztény jobbágyinak a Dráva áradása ne árthasson. "

20 A Dráva e szabályozásával, védgátak építésével valószínűleg a veszélyes hajdú búvóhelyeket is fel kívánta számolni — az árvíz elleni védekezés másodlagos lehetett. Ezzel azonban célt nem érhetett. Az elvadult területek felszámolása oly munkát igényelt, mely meghaladta a török erejét A legvalószínűbb azonban az, hogy még a török előtti vízi munkálatokról van itt szó. A magyar lakosságot ért nagy megrázkódtatások közt az első a hatalmas vérveszteséget hozó 15 éves háború volt. A szabad hajdúk az eszéki hídig eljutottak és útjukban mindent felégettek, de Zrínyi Miklós híres téli hadjárata során szenvedtek talán a legtöbbet. Többek között Gyirótfa is ekkor pusztult el. Gyirótfa és Nagyváty határának megállapításával kapcsolatban a tanúk a következőket vallották: „Emlékezik bizonyosan a Fatens, mint hogy néhai Csiszár Mártony Pátensnek Eöreg Attya lévén, Kiis emiétett Gyirótfa névü pusztán curiát bírván még a Török birodalma előtt, ugyan azon Török háború miat Nagyvátty névü Szomszéd faluban szakadott, a holis fatensnak édes Attya Csiszár András született, gyakran emiétet édes attyával Gyirotíai Pusztán maradott földei és réttyei mellett, (mindenkor beszéltette a Fatesnek édes Attya hogy mingyárt mellette levő Szomszédgya mindenüt 19 Uo. 20 BmL. Inquisitiones 1745—1747 V/121 160 cs.