Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején

BARANYA A TÖRÖK ALÓLI FELSZABADULÁS IDEJÉN 107 dőkig, a holl meghis házasodott, állandó kép­ben . . . . .. ezen Szekcsö nevő helységhben járni kel­letett, akkorbéli régi öregh Szekcsői lako"ssok­tul hallotta a Valens, hogy ezen Szekcsö névü Herczegi Ház íalujának határában légyen bi­zonyos, éppen a íálu mellett, éger iákkal toll nyölt Szigeth, és abban lett volna Sáncz is, a hová régi Török háborúkban, midőn észre vet­ték, hogy az Török reajok akarna ütnyi, akr korbéli Szekcsői lakosok magokat az ellen­ségtől oltalmazván, vették volna. Ezen Szi­geten kinis nem messzi vagyon bizonyos régi Kűbül való vár forma épületnek fun­damentumai, melynek falai mostis fönt áll­nak, és és a Sáncza is joli megh ismertetik, mely mellett a mostanyi Télben is járt a Fa­tens, már ugyan a Sáncz, mivel azonkörül Szekcsői LakOsok Kukoriczának való földeket szántanak, alkahnassin ell vagyon teretve, de abban az üdőben, amint fölleb megh vagyon írva, midőn a Fatens Dombóvárott és Döbrö­közben lakott, gyakran ezen vár forma épüle­tek, és Sáncz körül megh fordulván, a Sáncz­ban gyakranis lévén nyilvánságossasn tudgya, és tapasztalta, azon Sáncznak Két ember ma­gasságnyira való mélységét. Ezen Deutrális Szekcsö névő Helységet, régi török üdőben, Pécsi Török Iszpája, vagy akkori Török földes Úr bírta,..." Ad Secundum. ... a mint már föllyebis megh vagyon írva, midőn Szigetvárát és Kanisát a Török lakta, akkori üdőben Szekcsői lakosok olykor olykor, üdéig s óráig az ellenség félel­me miatt Kintelenítettek Helységeket ell hagy­ni és magokat az első puntumban nevezet Szi­gethben és abban lévő Sánczban venyi-. De akkoris az Helységet, vagyis Falut ell pusztúni nem hadták, mert a Szigetbül is azoknak vi­gyázására, és mezzeiknek munkájára kijártá­nak és mihelyést egy kevéssé az ellenségh éli távozót, ismit a faluban vissza vették lakás­sokat."^ Radovicza kb. 83 éves sombereki lakos vallomá­sában ez áll: ,,... régi Helységbeli lakosoktul nem egyszer, hanem szám nélkül beszélleni hallotta, hogy Szekcsö névő Helységh határában és éppen az előbbenyi Tanúk vallyásiban is emiétett a falu mellet lévő égerfákkal toll nyölt Pos­ványos Szigethben volt bizonyos Keüből való várnak vagy Kastélynak fönt álló fundamentu­mi. Ezen kívül más Keüből való épületis árok­kal, vagyis Sánczal környül vetetve látczatott abban az üdőben . . ." 18 17 BmL. Inquisitiones VI/144. 160. cs. 1746. 18 Uo. Josephus Czikoi 60 éves görcsönyi lakos vallo­mása ugyanerről így szól: ,,. . . ezen Deutrális Szekcsö névü Helységhtül •mm messzire és egy uraságh alatt lévő Hely­séghben, ezen okbul is tudgya, de az attyátulis hallotta, hogy sokszor nevezet Szigethben volt régi Török üdőben Sánczal Környül vettetet várnak alkalmas magassan fönt álló Keő falai. Ezt az attya onnéndis tudta beszéllenyi, mert midőn az attya Döbröközben jobbágyul lakván puskás lévén, szám nélkül a keérdésben vett Szigethben többiekkel edgyüt volt és vadá­szot." í9 Maguk a törökök is tisztában voltak azzal, hogy a feneketlen mocsarak közti szigetek, s az áthatol­hatatlan erdőségek a végetnemérő gerillaharcok hordozói, ezért megkísérelték ezeket a területeket felszámolni. Az egyik határjárással kapcsolatos val­lomásban ez áll: „ezen zalátai tó mellett tovább is egyenesen menvén északra, az erdő szegleteiben levő Császár nevű hányás helyhez érve — mely há­nyást azért hívják Császár hányásnak, amint a régiektül hallották, mert a régi török üdő­ben a török császár a Dráváiul fogva nagy darab földön fölhányatta, hogy akkorbéli ke­resztény jobbágyinak a Dráva áradása ne árt­hasson. " 20 A Dráva e szabályozásával, védgátak építésével valószínűleg a veszélyes hajdú búvóhelyeket is fel kívánta számolni — az árvíz elleni védekezés másodlagos lehetett. Ezzel azonban célt nem érhe­tett. Az elvadult területek felszámolása oly munkát igényelt, mely meghaladta a török erejét A leg­valószínűbb azonban az, hogy még a török előtti vízi munkálatokról van itt szó. A magyar lakosságot ért nagy megrázkódtatások közt az első a hatalmas vérveszteséget hozó 15 éves háború volt. A szabad hajdúk az eszéki hídig eljutottak és útjukban mindent felégettek, de Zrí­nyi Miklós híres téli hadjárata során szenvedtek talán a legtöbbet. Többek között Gyirótfa is ekkor pusztult el. Gyirótfa és Nagyváty határának megállapításá­val kapcsolatban a tanúk a következőket vallották: „Emlékezik bizonyosan a Fatens, mint hogy néhai Csiszár Mártony Pátensnek Eöreg Attya lévén, Kiis emiétett Gyirótfa névü pusztán cu­riát bírván még a Török birodalma előtt, ugyan azon Török háború miat Nagyvátty névü Szomszéd faluban szakadott, a holis fatensnak édes Attya Csiszár András született, gyakran emiétet édes attyával Gyirotíai Pusztán ma­radott földei és réttyei mellett, (mindenkor beszéltette a Fatesnek édes Attya hogy min­gyárt mellette levő Szomszédgya mindenüt 19 Uo. 20 BmL. Inquisitiones 1745—1747 V/121 160 cs.

Next

/
Thumbnails
Contents