Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején

106 BEZERÉDY GYÖZÖ Egerágra vették lakássokat. Herendi íöldrül csupán csak éltének és élnének egy hold földgyök sem lévén Egerági határban az egy szőlőn kívül; meíly okbul, hogy mégh Töröküdőben-h más Spajájok (Iszpaja) és Uruk lévén Herendnek, és más Egerágnak, akkor is Herendi Uroknak adóztak, jóllehet Egerágon laktanak, kik mivel Attyok halála után kisdedek maradtanak Vissza nem szólhattak Herendre . . ."10 Andreas Balogh kb. 40 éves katolikus herendi lakos vallomása szerint: „... valósságos Herendi jobbágyok minden eleik voltának, és hogy a Török járásban reégentén az körül lévő kisded Faluk öszve szállottak volna Egerágra, és hogy ott akkor egy házhellyt vettek volna eleik,. .. Eátertssél együtt, kik az Attyok megh halván, gyöngék lévén, megh csendesedvén az idő vissza nem szállhattak, hanem pásztorságokhal nevelkedtek föl mind ez ideigh, és soha csak egy hód fűidet Egerághi kútárban nem birtok mind az Attyok, mind az fiai, hanem Herenrül éltének, és élnek . . ."H Mattheus Bán kb. 50 éves helvét magyarpeterdi lakos vallomása: „. . . az De Eo Utrumban nevezett Sodos István úgymint István és János Attyok Egerágra bátroságh és Rablók ellen megh maradók kedviért szállottak öszve .. ."

12 Sámuel Péter kb. 80 éves katolikus mislenyi lakos vallomásában ez áll: „. . . hogy tudná ugyan kétféle török uraknak szolgálattyát, de Urok neveit nem tudhatna . . ."

13 E jegyzőkönyvi adatok jelentős része tehát arról szól, hogy t'öb falu lakossága egy helyen gyúlt öszsze: „a török járásban régentén az körül lévő kisded falvak öszve szállottak Egerágra. Sodós István Egerágra bátorság és rablók ellen megmaradók kedvéért szállottak."

14 Ugyanakkor viszont minden lakos annak a török iszpajának dolgozott és adózott, akihez régi falujában tartozott. Nyilván tehát nem csak a török elől gyűltek így egy helyre össze. Mohács és Szekcső esetében tudjuk azt, hogy a magyarság a szigetre menekült, de rendesen végezte a munkáját az innenső parton, és adózott is a töröknek. Josephus Csányi kb. 75 éves katolikus szekcsői (Dunaszekcső) lakos erről így vall: ,,Azt soha sem hallotta, sem nem tudja, hogy Szekcső valaha túl a Dunán a Szigetben lett volna, hanem az Atyátül és más öreg embe10 BmL. Inquisitiones Ш/82. 159. cs. 1743. 11 BmL. Inquisitiones non reg. 167. os. 1732. 12 Uo. 13 Uo. « Uo. rektül eleget hallotta a Tanú, hogy mikor a Török itt a Szektsői Várban lakott, akkor a Szekcsői Magyarok a Szigetben, hol most Angyalok Egyháza neveztetik, és most tsak kő rakások Vágynak, laktak, de ide ált Szektsőn szántottak, ide ált a Töröknek adóztak volna." Paulus Foky kb. 75 éves katolikus szekcsői lakos vallomásában ez áll: ,,Soha sem hallotta a Tanú, hogy a Dunán túl a Szigetbe lett volna Szektső, hanem az öreg és előtte való emberektül hallotta, hogy mikor a Török itt lakott, és itt parancsolt, hogy akkoron a Szektsőiek ált költözgettek volna a Szigetbe, és ott holy Angyalok- Egyházak nevű épület látszik lappangottak volna, de hogy akkor is innét Szektsőbül éltek és üt Szektsőn a Töröknek adóztak volna.'"^ A magyarok mindkét mezőváros esetében a falakon (palánk falakon) kívülre szorultak, a portyázó, rabló és fosztogató hajdúkkal szemben, ezért biztonságosabb volt a sziget, ahol, bár akadtak bujkáló végvári vitézek, szabad hajdúk, de nagyobb csapatok támadásától nem kellett tartaniok. Sőt itt a bujkálok rá voltak utalva a lakosságra is. A veszprémi hajdúk valószínűleg az ő közreműködésükkel fogták el a mohácsi kádit is. A gyakori hadjáratok pusztították leginkább a parasztságot, akik ilyenkor elhagyták falvaikat, s az erdőkben, mocsarakban kerestek menedéket. A hadiúthoz közel fekvő görcsönyiek az erdőkbe menekültek, és földbevájt kunyhókban vészelték át a nehéz időket: Erről szól Vászó Knevezics kb. 50 éves véméndi (a jegyzőkönyvben Vémény) görögkeleti vallású vallomása: „. . . mivel elő járói, és eleje (ősei) a Tanúnak mindenkoron itt Görcsönyben laktanak, s tülek hallotta és midőn az Török Bécs alá ment, 1683-ik Esztendőben ezen falu helybül, mint ország uttyából azon helyre éppen, ahonnan Punctumban specificalt Gabonákat és szénákat el hordották, oda költöztek és ott föld házokat és Zemuniczákat ástanak és ott laktak, méglen az Ellenség le takarodót és békességesb üdőre jutottak, a mintis mindazon helyeken mostis jól ki tetczenek emiétet Görcsönyiek Zemuniczajuk helyei".^ A kaposszekcsői várral kapcsolatos vallomások igen érdekes utalásokat tartalmaznak a török időkről, érdemes ezért részletesen foglalkozni velük. Az első vallomástevő a görögkeleti, magát kb. 99 évesnek mondó Joannes Novákovics hidasi lakos volt. A következőket vallotta: „Mivel ennek előtte circiter 67 esztenddőkkel, midőn mégh Szigetvárát, és Karnisát a Török lakta légyen Dombóvárot Húsz Eszten15 BmL. Úrbéri iratok, úriszéki jegyzőkönyv 1803ból. 16 BmL. Inquisitiones 111/78. 159. cs. 1743.