Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Uherkovich, Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi

72 UHERKOVICH ÁKOS 16. ábra. Időjárási helyzet 1972. március 9-én. Abb. 16. Meteorologische Lage am 9. März 1972. zet gyűjtéseim alatt számos esetben előfordult még (pl.: 1970. V. 30., 1971. II. 16., III. 19., V. 12., V. 18., 1972. III. 2.). Az átlagosnál jóval kisebb aktivitás néhány példája: 1970. IX. 26. 195 perces gyűjtés alatt csak 117 nagylepkét gyűjtöttem, az aktivitás 36 példány/ óra volt (a faj szám 25). Borult ég mellett a hőmérséklet 10 C° körül volt, időnként gyenge eső esett. Közép-Európa felett ekkor nagy kiterjedésű anticiklon időzött, fronttevékenység csak tőlünk nagyobb távolságra volt (13. ábra). 1971. X. 13. Az aktivitás ekkor még kisebb volt (31 példány óránként). Napok óta tartó anticiklonhelyzet igen nagy napi hőmérséklet járással (15—20 C°!). A gyűjtés alatt az átlaghőmérséklet 10 C° (15. ábra). 1972. V. 22. Egy 105 perces gyűjtés alatt a május végén megszokotthoz képest igen alacsony faj- és példányszám volt (50 illetve 88), az óraintenzitás értéke mindössze 50. Felhőtlen égbolt mellett erős harmatképződés indult meg, a hőmérséklet is 10 C° alá csökkent. Hidegfront utáni anticiklon helyzet, a front a nap folyamán vonult át (17. ábra). A fentiekhez hasonló időjárási helyzetekben gyűjtöttem 1970. X. 8-án, 1971. V. 7-én, X. 8-án, X. 20-án és 1973. X. 13-án. A helyi tényezők elsősorban gyenge anticiklonhelyzetben módosíthatják az aktivitást; olykor, 17. ábra. Időjárási helyzet 1972. május 23-án. Abb. 17. Meteorologische Lage am 23. Mai 1972. lit amikor a légnyomás is csaknem változatlan, de 2., nem nagyon magas. Nyáron ilyen helyzetben az átlagosnál nagyobb repülés lehet, ősszel viszont ny az erős ködképződés és lehűlés miatt igen gyenge az aktivitás. Határozott légmozgások esetében 17 viszont — eddigi tapasztalataim szerint — kivéiy/ tel nélkül érvényesek a fent felsorolt példák és ő- megállapítások a többi esetre is! tő- A lepkeállomány összetétele olt Sellye környéke nagylepkéiről rövid ökológiai ik- és állatföldrajzi elemzést már adtam (Uherkosal vich, 1972). Az azóta végzett gyűjtések — csaklet nem 3 év adatai — az akkor mondottakat megerősítik. Bár egyes, ott említett fajok hiányzaiá- nak a gilvánfai Szilas-erdőből (pl. Acherontia atny ropos L., Bupalus piniarius L., Chloridea peltiin- g era Schiff.), a lepkeállomány ökológiai spektruolt ma itt is hasonló. A fent említett tanulmányban ю- szereplő kiemelt (,,ritka") fajok nagy része ismerni telten előkerült, némelyik aránylag nagyobb .üt számban is (pl. Apatele strigosa Schiff., Apatele alni L., Atypha pulmonaris Esp., Zanclognatha en tenuialis Rbl., Eupithecia abbreviata Steph.). ín, Azóta sok új faj is felbukkant a területről, melyeket csak részben publikáltam (Uherkovich, >n- 1975), pl. Endromis versicolora L., Catocala or, fraxini L., IVoí/iopten/x-fajok, Ephesia hymenea ^^ 17/a. ábra. Jelölések magyarázata a 12—17. ábrához. 2 1 : hidegfront, 2 : melegfront, 3 : okklúziós front, 4 : A-^*-^ 3 alacsony, illetve magas légnyomás, 5: Budapest, 6: Д M < Gilvánfa • BP 5 Abb. 17/a. Zeichenerklärung zu den Abbildungen 12 фГ1 6 —17. 1: Kaltfront, 2: Warmfront, 3: Occlusionsfront, ' I 4 : tief bzw. hoch Luftdruck, 5 : Budapest, 6 : Gilvánfa.