Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Uherkovich, Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi

BARANYA NAGYLEPKÉI V. 69 Phigaüo pibsariá Schiff

i Eramis leucophaearia Schiff. Also philo aescutaria Schiff. Apocheima hispidaria Schiff. Lycia hirtaria CI. Órthosia cruda Schiff. Selenia tetralunaria Hufn. Eupithecia abbreviata Steph. Cyclophora annulata Schulze Euchoeca nebulata Scop. Hydriomena coerulata F. Serraca punctinalis Scop. Zanclognatha grisealis Schiff. Hylophila fagana F Lithosia quadra L. Artiora evonymaria Schiff. Atethmia centrago Haw. Allophyes oxyacarihae L. Erannis defoliaria CI. Operophtera brumata L. Brachionycha sphinx- hlufn. Ptilophora plumigera Esp. 8. ábra. Néhány faj rajzásideje 1970—73-ban. Abb. 8. Aktivitätsdiagramm einiger Arten in 1970—73. sabb hőmérsékleten (15—20 C°) gyenge rajzás. A szórás rendkívül nagy, a korreláció-számításnak jelentősége nincs (9. ábra). b) A szélirány már jobban meghatározza a rajzás erősségét. Ez az elem viszont szoros összefüggésben áll a fronthelyzettel, mivel az utóbbi határozza meg a szél irányát. A gyűjtések nagyobb hányada szélcsendben történt (a gyűjtési hely egyébként is igen csendes, mivel minden oldalról erdő veszi körül); a szeles estéken kedvezőnek mutatkozott a DNy, D, DK szélirány. Ezekkel kapcsolatban rendszerint enyhe óceáni vagy szubtrópusi levegő beáramlása jár együtt. Ezzel szemben ÉNy, ÉK és K-i szélirány észlelése esetén az aktivitás átlag alatti volt. E szélirányokkal többnyire hűvösebb légtömegek beáramlása jár együtt vagy anticiklon felépülésekor és tartós fennmaradásakor jellemzők (10. ábra). c) A borultsági viszonyok és a csapadék. A borultság és az aktivitás között ugyancsak nincs egyértelmű összefüggés. Átlagosnál nagyobb az aktivitás teljesen borult ég esetén (pl. melegfrontok előtti zárt felhőtakaró), de ugyancsak igen erősen megnő az aktivitás délről, délnyugatról gyorsan vonuló felhőzet idején is. Utóbbi ugyancsak front közeledtét jelzi. A legnagyobb aktivitás prefrontális gyenge esőben, délnyugati szél mellett vagy pedig közvetlenül zivatar kitörése előtt volt megfigyelhető. Ezeket az időjárási helyzeteket érdemes részletesebben is megvizsgálni. Az időjárási frontok hatása A rajzási aktivitást mindenekelőtt a fronthelyzet határozza meg. Időjárási térképekkel összevetve (Időjárási Napijelentés, 1970—1972) az adódott, hogy az átlagosnál lényegesen nagyobb óraintenzitás (400— 800 példány/óra) ciklonok melegszektorában, a hidegfront előtt figyelhet« meg. Ekkor rendszerint déli-délnyugati széllel enyhébb légtömegek áramlanak be (enyhe óceáni vagy szubtrópusi vidékekről), a légnyomás süllyedő irányzatú, és a nappali felmelegedéshez képest csekély az estiéjszakai hőmérsékletcsökkenés. Ennek néhány tipikus esetét elemzem röviden