Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Szőcs, József: Baranya megyei aknázómoly adatok

G 7 BARANYA MEGYEI AKNÁZÓMOLY ADATOK SZŰCS JÓZSEF Az aknázómolyok kutatása Magyarországon nem régi keletű. Az irodalomban néhány elszórt adat kivételével 1942-ben jelent meg Surányi Pál tollából az első jelentős közlemény az aknázó rovarokról. Surányi neveléssel nem foglalkozott, pusztán csak aknák alapján dolgozott. Ö nemcsak lepke, hanem az összes rovarrendek aknázóit tárgyalja. Az általa vizsgált 333 rovarfaj aknái közül 163 jut a lepke aknákra, ez a szám azonban a Kárpát-medencére vonatkozik, ebből csak kb. 150 faj esik magyar területre. A továbbiakban összefoglaló dolgozat csak a JVepíicuía-genuszról jelent meg (Szőcs 1956), а többi e tárgyról megjelent dolgozat csak egyes fajokra vonatkozik. Baranya megyében először Klimesch osztrák entomológus gyűjtött aknázókat, 1936 és 1937ben Pécsett és Cserkúton. Cserkútról írta le a Nepticula loranthella nevű új fajt, ezenkívül még 12 Nepticula-fajt gyűjtött, ezek egy részét ki is nevelte (Szőcs 1956., Balogh I. 1958—59.). 1965ben nekem is alkalmam volt Pécsett gyűjteni, gyűjtésem eredményét a Rovartani Közleményekben publikáltam. Ujabban dr. Szalay László gyűjt (és részben nevel) aknákat, gyűjtését egész Baranya megyére kiterjeszti. Az általa gyűjtött aknákat nagyrészt én határoztam meg. Azokat az aknákat, amelyekre nem volt szüksége, a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. Adatai átengedéséért, valamint a múzeumnak ajándékozott aknákért fogadja ezúton is hálás köszönetemet. Jelen dolgozat a Szalay által gyűjtött, és általam meghatározott aknák, illetve imágók adatait foglalja magába. Ezenkívül fölvettem a listába a saját gyűjtésemből származó és még le nem közölt, valamint néhány egyéb gyűjtőtől származó adatot. A nem Szalay által gyűjtött adatoknál a gyűjtő nevét minden esetben közlöm. Baranya megyéből eddig leközölt fajok száma kereken 50, ebben a közleményben 57 olyan faj fordul elő a listában, amely még nem volt leközölve, így a jelenleg ismert baranyai aknázok száma 107-re emelkedett. Ezzel Baranya megye a fás növényekben élő aknázómolyok szempontjából Budapest és környéke után hazánk legjobban kikutatott területévé vált. Természetesen még igen sok fajt lehet majd kimutatni a további kutatások során, különösen a lágyszárú növényekből. Szalay gyűjtésének egyetlen gyengéje, hogy csak igen kevés aknázót nevelt ki. A pusztán akna alapján történő határozás ugyanis sok esetben eléggé bizonytalan, sőt nem egy esetben teljesen lehetetlen. Éppen ezért az alább felsorolt listába csak azokat az adatokat vettem fel, amelyek legalább 80% biztonsággal meghatározhatók. Az anyagban több ritka faj szerepel, sőt 1 faj, a Nepticula sativella Klim. a magyar faunára új. Van továbbá néhány olyan akna is amelyet nem lehet biztosan meghatározni, de vagy nálunk még nem talált fajok aknáihoz hasonlítanak, vagy pedig egyáltalán nem ismert formák. Az ilyen aknák hovatartozását a további kutatások során neveléssel kell eldönteni. Az alábbi listában dr. Gozmány L.: „Hazai molylepkéink magyar nevei." с dolgozatában található rendszert és néhány kivételtől eltekintve azokat a neveket használom. Tekintettel arra, hogy az aknák gyűjtésének a dátuma jelen esetben nem sokat mond, dátumot csak a nevelt állatok adatainál közlök, mégpedig a kikelés idejét, és azokat e. 1. (ex larva) jellel is ellátom. Az egyes fajoknál a lelőhelyeket abc sorrendben közlöm, Pécs esetében, amennyiben ismert, a lelőhely közelebbi megjelölése is szerepel. Azoknál a fajoknál, amelyek baranyai előfordulása még nincs publikálva, az állat neve előtt egy + jel szerepel. A helységneveket pontosvesszővel választom el egymástól,„majd egy kötőjel után következnek a faj Baranya megyéből kimutatott tápnövényei, utána zárójelben az esetleges egyéb tápnövények következnek. Végül minden fajnál közlöm, amennyiben ismert, az általános elterjedést (Tiszántúl aknázok szempontjából még teljesen ismeretlen, így hazai elterjedésnél használt „mindenütt előfordul" kitételnél Tiszántúl nem veendő figyelembe), és a hazai gyakoriságot, szükség esetén egyéb megjegyzést is fűzök egyes fajokhoz.