Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Muzeológia - Uherkovich, Ákos: A Mecsek és környéke természeti képének tanulmányozási terve

389 A MECSEK ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETI KÉPÉNEK TANULMÁNYOZÁSI TERVE UHERKOVICH ÁKOS A program szükségességének felvetődése Hazánk élővilágának feltárása, annak ellenére, hogy az elmúlt 100—150 év alatt igen sokan és sokat foglalkoztak vele — még mindig meglehetősen hiányos. Ennek több oka van: A kutatok egy része elsősorban azokat a területeket kereste fel, mely munkahelyéhez vagy lakóhelyéhez közel volt. így például Budapest környéke — ahol a legtöbb kutató tevékenykedett — meglehetősen jól ismert. Ugyancsak népszerűek és jól kikutatottak azok a területek, amelyek különleges vagy fajban gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek, például a középhegység egyes részei (Bükk-hegység, Mátra, Börzsöny) vagy a Balaton környéke. Az ország egyéb — vagy érdektelennek látszó, vagy igen nehezen megközelíthető részeinek kutatása csak részleges, csak egy-két állatcsoportra vagy a növényzetre terjedt csak ki. Néhány kiemelt területen, elsősorban természetvédelmi területeken, korábban is folyt rendszeres, expedíciós kutatás, melyek során lehetőség szerint valamennyi növény- és állatcsoportot feldolgoztak. E kutatások eredményei részben nyomtatásban is megjelentek (pl. Székessy, 1953; Papp, 1964, 1968). Jelenleg a Hortobágyot kutatja rendszeresen egy kutatócsoport, és tervbe vették a Kiskunsági Nemzeti Park hasonló részletes feldolgozását is. A vidéken folyó rendszeres és minden csoportra kiterjedő kutatások feltételeinek biztosítása nem egyszerű feladat. Ez csak úgy oldható meg, ha megfelelő intézmények fogják össze a szakembereket; adott területekre konkrét tervet állítanak össze és biztosítják a kutatások anyagi fedezetét is. így volt ez a korábbi kutatásoknál és a jövőben is így oldható meg. A kutatói létszám vidéken mindenütt csekély, akár múzeumok, akár tudományegyetemek, akár egyéb kutatóhelyek, vagy amatőr kutatók tekintetében. Egyes növény- vagy állatcsoportokra pedig országos viszonylatban is csak egy-két kutató jut, akik megnyerése egy ilyen munkában elengedhetetlenül fontos. Egy-egy terület élővilágának teljes feldolgozásához legalább 25 kutató együttműködésére van szükség (5 botanikus, 20 zoológus). Ezt a számot részben személyi, részben anyagi okok miatt igen nehéz biztosítani. 25 kutató gyűjtési költségei évente legalább 40 000 forintra rúgnak, ha komoly munkát várunk tőlük. Sok kutató pedig másirányú elfoglaltsága mellett nem is tud részt venni ezekben a kutatásokban. Ugyancsak biztosítani kell a kutatások eredményeinek publikálását is meglévő vagy újonnan beindítandó időszakos kiadványokban. Egy-egy területről akár 30—40 ívnyi publikáció is megjelenhet néhány év leforgása alatt. A Mecsek és környéke florisztikai és faunisztikai feltárása meglehetősen hiányos. Legjobban ismertek virágos növényei és növénytársulásai; ugyancsak több év óta intenzíven kutatják gombaflóráját. Egyéb alacsonyabbrendű növényeit már hiányosabban ismerjük. Zoológiai tekintetben jóval kevésbé ismert. Egyes állatcsoportok (pl. Coleoptera, Lepidoptera, Mollusca) kutatásaiban már jelentős eredményeket értek el, a legtöbb csoportból viszont alig vannak adataink. Ez különösen a Mecsek környéki területekre áll. „A Mecsek és környéke természeti képe" program kutatási területei Célunk olyan területek kijelölése, melyek jól reprezentálják a növényvilág ősibb, érintetlenebb állapotát és jellemzők az egész területre. Ennek érdekében egymástól távolabb fekvő, földrajzilag és földtanilag sem kapcsolódó, jellemző területeken jelöltünk ki, amelyek növényvilága — és feltehetően állatvilága is — az eredeti vagy ahhoz közel álló állapotot tükrözi. így 4, egymástól többé-kevésbé független terület kijelölésére került sor, melyek közül 3 Baranya, 1 pedig Somogy megye területén van. 1. Mecsek hegység. A legnagyobb terület, amely mintegy 35—40 km hosszúságban húzódik Dny— ÉK irányban, Szentlőrinctől Mecseknádasdig. Ide vesszük a Magyarszéktől Kisvaszarig terjedő beerdősült dombságot is. A Mecsek területén a ku-