Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Muzeológia - Sarkadi, Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig

382 SARKADI ESZTER vezést kaptak (a néprajz és a képző- és iparművészet területén ez már korábban megvolt). Az egyes osztályok és tudományszakok munkáját szakképzett restaurátorok, ill. preparátorok, kiállításrendezők, rajzolók, nyilvántartási adminisztrátorok és fényképészek segítik. A Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításainak száma Pécsett ma tíz, a megyében tizenhét. Ha a múzeum mai létszámát az 1945. évihez hasonlítjuk, alapos változást tapasztalhatunk. A tudományos dolgozók száma az akkori kettővel szemben ma tizenhét, a technikai és egyéb szakerők száma négyről ötvenötre növekedett. Folyamatosan nőtt a kiállítások látogatóinak száma, főként a Csontváry Múzeum és az új Zsolnay kiállítás megnyitása óta. A pécsi kiállításokat 1974ben közel 300 000-en látogatták meg. Megnövekedett a múzeum tudományos munkássága. Bár az Évkönyv megjelenése az utóbbi években technikai akadályok miatt késett, tartalmában ez hiányosságot nem okozott. Az öt szakot képviselő tanulmányok külön fejeieteket alkotnak és az 1969—70. évi kötettől kezdve szekció különnyomatban is megjelennek. A múzeum „Művészeti kiadványai" sorozatban 1969—1974 között 22 kiállítási katalógus jelent meg. A cserekapcsolatok is jelentősen bővültek. 1974-ben 442 külföldi és 177 hazai intézménnyel, múzeummal és könyvtárral cseréltek kiadványt, melynek eredményeképpen a múzeum munkássága egyre szélesebb körben válik ismertté. Az 1974-es esztendő a Janus Pannonius Múzeum további fejlődésének fontos, meghatározó éve volt. A Baranya megyei Tanács, valamint Pécs m. Város Tanácsa közös elhatározása után hozzákezdett az un. „múzeumi utca" kialakításához. Ez az utca (Káptalan utca) a történeti városrész egyik meghitt hangulatú utcácskája, alig öt házzal, de ezek mindegyike műemlék. Mint már fentebb kitűnt, a Káptalan u. 2. sz. gótikus épületben

27 kapott helyet a Zsolnay kerámia gyűjtemény, ill. a JPM Képző- és Iparművészeti Osztálya. Különös véletlen, hogy éppen e házzal szemben, a Káptalan u. 3. sz. épületben született a modern európai képzőművészet egyik leghíresebb úttörő művésze: Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző, aki 1969-ben 42 sokszorosított grafikát, majd 1974-ben közel 60 nagyértékű festményt és saját tervezésű faliszőnyeget adományozott szülővárosa múzeumának. A tanácsok elhatározása és anyagi segítsége révén a szülőházból Vasarely Múzeum készül. A Zsolnay kiállítás épülete mellett, a Káptalan u. 4. sz. barokk kori lakóházban Uitz Béla festőművész emlékmúzeuma van kialakulóban. A Káptalan u. 6. sz. házban Martyn Ferenc Pécsett élő festőművész kapott műtermet. A város által felajánlott műterem viszonzásaként a művész a múzeumnak és városa közönségének adományozta életművének legszebb alkotásait, 123 művét. E kiállítások a jövőben a Székesegyház melletti Románkori Kőtár, ill. a Káptalan u. torkolatában lévő Csontváry Múzeumtól a Zsolnay-kerámia kiállításig, majd attól délre, a régészeti kiállítással már egy múzeumi negyedet alkotnak. A külön épületekben elhelyezett műkincsek lehetőséget adnak a látogatónak arra, hogy tetszése szerint választhasson a néznivalók között, ugyanakkor a múzeumok sora elvezeti a Pécsre látogató idegent az ősi város építészeti emlékeihez is. „Talán nincs még egy város Magyarországon, amelynek történelmében a múlt és a jelen anynyira szorosan és harmonikusan illeszkednék egymásba, mint itt.. . Van aki kétezer, de van, aki hatezer évre teszi azt az időt, amióta folytonos, megszakítás nélküli élet zajlott ezen a helyen. Ha egy új háznak fundamentumot ásnak, az alapozásnál római kori katakombára bukkanak. Ha egy régi ház fala megreped, kiderül, hogy a ház alatt több emelet mélységben török korabeli pincerendszer húzódik. Valahol leverik a vakolatot, s reneszánsz időből való, növényindákkal, virágokkal átszőtt, madarakkal díszített falfestmény kerül elő. S ezek az emlékek most ott láthatók a pécsi múzeumokban, a látogatók előtt megnyílott, műemlék értékű házakban .. ,"

28