Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Muzeológia - Sarkadi, Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig

A JANUS PANNONIUS MÚZEUM TÖRTÉNETE 377 annak létrejöttét lehetővé tette. Ezt követően mondotta el megnyitó beszédét Kocsis András, a Képző- és Iparművészek Országos Egyesületének vezetőségi tagja, majd Bartha László festőművész tárlatvezetése mutatta be a kőanyagot a megjelent közönségnek. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a város kulturális életének képviselői. Jelen voltak a Megyei Tanács, a Városi Tanács, az egyetem, a tanintézetek, a Városi Tervező Iroda és egyéb vállalatok, valamint a sajtó képviselői. Összesen mintegy 100 főnyi közönség gyűlt öszsze. A megnyitásról a sajtó is hírt adott.

11 Az Iparművészeti Osztály szervezése 1951. szeptemberétől indult meg. Ennek legnagyobb jelentőségű és értékű gyűjteménye a Zsolnay kerámia gyűjtemény volt. A pécsi Zsolnay gyár 1928-tól fennállt önálló múzeumának anyagát 1948-ban államosították. A gyár átszervezésekor, 1951-ben, az anyag a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába került.

12 A mintegy tízezer darabos gyűjtemény elhelyezésére a Múzeum a Káptalan u. 2. sz. műemlék épületet bérelte ki a pécsi Káptalantól, évi 1 Ft eszmei bérért, 1951. október 1-től kezdődően.

13 1953 februárjában az épületet államosították. Az épületben azonban több lakó, s egy óvoda volt elhelyezve, ezért a helyi hatóságok a Múzeum kizárólagos használatát csupán 1955. tavaszán tudták biztosítani. A ház múzeumi kezelésbe vétele után nyomban megindult annak műemléki kutatása és feltárása. Ide került a város- és helytörténeti, valamint a képző- és iparművészeti gyűjtemény is azzal a szándékkal, hogy itt fog kiépülni a Múzeum művészettörténeti gyűjteménye. Itt nyílott meg, 1955 novemberében, a Múzeumi Napok keretében az állandó Zsolnay kerámia kiállítás, városunk ma is leglátogatottabb állandó kiállítása. Ebben az évben a múzeumhoz szakképzett művészettörténész került. Jelentős esemény volt a Múzeum történetében a Modern Magyar Képtár létrejötte. (1958.) A gyűjtemény alapjait dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus adománya vetette meg. 1957-ben Forgács Hann Erzsébet szobrászművész 50 alkotásának kíséretében 130 festményt adományozott a Janus Pannonius Múzeumnak. Ezzel a gyűjteménnyel megalapította a pécsi Modern Magyar Képtárat, amelyet kívánsága szerint Forgács Hann Erzsébetről neveztek el. A növekvő gyűjteményekkel együtt növekedett a Múzeum dolgozóinak száma is. 1956-ban a négy osztályon már hét főállású és kettő tiszteletdíjas, tehát összesen kilenc a tudományos dolgozók létszáma.

14 A múzeumi osztályok munkatársai, tudományos tevékenységük mellett már ebben az időben is jelentős népművelő feladatokat láttak el. Ezek a feladatok elsősorban a Múzeum sajátos szakmai tevékenységéből adódtak, mint pl. a kiállításrendezések, de hasznosították a muzeológusok szaktudásukat úgy is, hogy népszerűsítő előadásokat, szaktanácsadásokat tartottak, szakköri foglalkozást, tanórákat, kirándulásokat szerveztek az iskolák, üzemek részére, kiállítási kalauzokat írtak, hogy a látogatók még könnyebben ismerkedhessenek meg a kiállítások anyagával. Kezdeményezésükre jött létre 1951-ben a Múzeumi Albizottság, mely a Városi Tanács Népművelési Osztálya mellett a múzeumi népművelést képviselte.

15 A Múzeum tudományos munkájának publikálására 1956-ban indította el a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvét. Az első két év kötetei (1956, 1957) még kis alakban jelentek meg, tartalmuk azonban már ekkor is elismert tudományos színvonalat képviselt. A tanulmányok a muzeológia minden szakterületét felölelték és helyi témákkal foglalkoztak. Az Évkönyv munkatársai már e kezdeti években is a Janus Pannonius Múzeum dolgozói, csupán egy-két külső szerző pécsi, vagy baranyai vonatkozású cikkét látjuk e kötetekben. III. A Baranya megyei Múzeumi Szervezet megalakulása. A tanácsi irányítás. 1958—1974 1958. július 1. hatállyal a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum és a Komlói Múzeum általános irányítását a Művelődésügyi Minisztérium a Baranya megyei Tanácsnak adta át. A felsorolt intézményekből — Pécs központtal — egységes megyei múzeumi szervezet alakult. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulásával, Bombay Jánost nevezte ki megyei igazgatónak, aki egyben a Janus Pannonius Múzeum igazgatója is maradt. A Janus Pannonius Múzeum továbbra is megtartotta megyei múzeumi jellegét, gyűjtőkörét és vezető szerepét.

16 Az országban kísérletképpen először Baranyában kerültek tanácsi kezelésbe a múzeumok, abból a meggondolásból, hogy itt a tanácsok és a múzeumvezetés közötti jó kapcsolatnak régi hagyományai vannak. Az új intézkedés különösen a múzeumi népművelésben hozott változást. A múzeumi szervezet a tanácsi irányításban közvetlenül a Művelődésügyi Osztály hatáskörébe került. Az osztály elvárta a megyei múzeumtól, hogy a sok kisközséges Baranyát — a többi művelődési intézményhez. — könyvtárhoz, kultúrházhoz hasonlóan — segítsen ellátni szolgáltatásokkal. A Múzeum vezetősége igyekezett megfelelni a tőle