Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Muzeológia - Sarkadi, Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig

A JANUS PANNONIUS MŰZEUM TÖRTÉNETE 375 <|>к*«'«А KOZGYOJTEMÉNYEK. ORSZÁGOS FŐFELÜGYELŐSÉGE BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 19. Ad 83-1946. sz. Alispán Ur! Mellékelteti van szerencsém a múzeum államosításával kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentés egy példányát tisztelettel megküldeni. Fogadja Alispán Ur őszinte tiszteletem kifejezését. Budapest, 1947. IV. 9. •..-: . /Л ,- ' ~> • / /> * •' .'••'•• . ^iiC// , K

^ZL

/ S Ы s ï>}-K- '•'!] egyetemi m. tana*, i* ЦШГ&Ж»* elügyelő állandó/heDr.-Keserű János urnák, Baranya'vármegye alispánja, Pécs. marosan elkészült az állandó régészeti, és a néprajzi kiállítás (ez utóbbi szénbányatörténeti anyaggal is kiegészítve). 1950. március 4-én egyszerre nyitották meg mindkettőt,

6 a régészeti kiállítást a Széchenyi tér 12. sz. alatti, a néprajzit a Rákóczi u. 15. sz. alatti épületben. Ezek a kiállítások az ország első, modern szellemű, dialektikus módszerű múzeumi kiállításai voltak. A rendezőket az a cél vezette, hogy Baranya néprajzát és őstörténetét korszerűen, történeti összefüggéseiben, esztétikusan mutassák be. Az először itt alkalmazott rendezői felfogás országhatáron túl is példát mutatott. A kiállítások nyitvatartása a kezdeti években csupán fél napokra korlátozódott (naponta váltakozva hol délelőtt, hol délután lehetett látogatni a kiállításokat). A látogatottság száma a megnyitás évében mégsem jelentéktelen, a régészeti kiállításon 15 632 fő, a néprajzin 9500 fő.7 Időközben (1948) a Városi Múzeum természettudományi anyagából és egyéb, hasonló gyűjteményekből dr. Boross István és dr. Gebhardt Antal kezdeményezésére, külön épületben (Engel Baiersdorf Erna által rendelkezésre bocsátott, Rákóczi u. 64. sz. házban) megalakult az önálló természettudományi gyűjtemény.

8 A gyűjtemény kezelője dr. Gebhardt Antal volt. II. A pécsi múzeumok egyesítése. A Janus Pannonius Múzeum működése a tanácsi kezelésbe vételig. 1951—1958. 1951. január 1-től az ország összes múzeumai állami kezelésbe kerültek és vezetésüket a Közoktatásügyi Minisztérium vette át, amely a közvetlen felügyeletet a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja létrehívásáig látta el. A múzeumok most már központi irányítás alatt végezték tudományos, kutató és pedagógiai munkásságukat. Pécsett az állami kezelésbe vétel után néhány hónapig három külön múzeum létezett: a Történeti, a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum. Az első a Megyei Múzeum, a másik kettő a Városi Múzeum gyűjteményéből jött létre. 1951. április 2-án a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK/4004/1951. sz.) rendelete alapján történt meg a három gyűjtemény, illetve múzeum egyesítése dr. Dombay János múzeumigazgató vezetése alatt. Nem sokkal az egyesítés után a „Pécs-Baranyai Múzeum"-ot Dombay János javaslatára városunk humanista költőjéről, Janus Pannoniusról nevezték el.

9 Az egyesített múzeum három osztályra tagolódott: 1. Régészeti Osztály. Munkatársai ez időben: egy római régész muzeológus, egy restaurátor, egy hivatalsegéd és egy teremőr. Az osztály élén állt a Múzeum igazgatója, aki maga ősrégész volt. 2. Néprajzi Osztály. Három dolgozója volt: egy néprajzos muzeológus — mint az osztály vezetője, valamint két hivatalsegéd, akik a teremőri szolgálatot is ellátták. ть£" **&*• 3. Természettudományi Osztály. Létszáma három fő volt, ebből kettő tudományos dolgozó, akik munkájukat díj nélkül, társadalmi munkában látták el, egy fő pedig preparátor. Az osztály állandó kiállítása 1951. de-