Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények IV.

333 A MODERN MAGYAR KÉPTÁR TÖRTÉNETE Űj szerzemények IV. ROMVÁRY FERENC A dolgozat a Modern Magyar Képtár kétéves, 1973—74-es fejlődését mutatja be. Eddig három tanulmányt szenteltünk a képtár történeti ismertetésének. Az első

1 a képtár előtörténetével foglalkozik, a Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztály leltárának 1952-es első bejegyzésétől a Modern Magyar Képtár 1957-es megalapításáig, valamint a képtár kezdeti tíz esztendejével, a korszakzáró 1967-es évvel bezárólag. A képtár egyenletesen fejlődött, fokozatosan tovább bővült, helyzete megszilárdult. Gegesi Kis Pál alapítványa, magángyűjteménye egy részének átadása Pécsett kedvező fogadtatásban és megfelelő erkölcsi, anyagi támogatásban részesült. A képtár közel két évtizedes fejlődése úgyszólván töretlennek mondható. Már 1959-ben újabb fontos képegyüttes, Tamás Henrik gyűjteménye gazdagította a képtárat. A tárgyalt korszakot Tompa Kálmán közel 400 műből álló magángyűjteményének megszerzésével zárjuk. A Tompa gyűjteménnyel kiegészülve bekövetkezett az a minőségi változás, mely azt eredményezte, hogy a képtár a XX. századi magyar képzőművészet első 50 esztendejét sokrétűen mutathatta be újjárendezett állandó kiállításán. Sikerült komoly hiányosságokat pótolni. A nagybányai festők művei pl. szinte kizárólag ebből a gyűjteményből származnak. A képtár 1967-től bezárólag alapjaiban megerősödött és megteremtődött a további nagyarányú képtárfejlesztés lehetősége. A második tanulmány

2 az 1968-as esztendőnek a krónikája. A gyararpfrdás ebben az évben 590 műtárgy volt. Az év legjelentősebb eseménye a Kun vári gyűjtemény megszerzése. A harmadik tanulmány

3 az 1969—1972 közötti négy évet ismerteti. Ez idő alatt több, mint másfélezer műtárggyal — festménnyel, grafikával, szoborral, plakettel — gyarapodott a Modern Magyar Képtár állománya. Kiemelkedő a Bedőgyűjtemény évjáradékos megvétele (1969), tizenötéves részletben történő átvétellel ; Dénes Zsófia kis képtárának a megvásárlása (1971) és Lázár Béla gyűjteménye (1972), L. B. özvegyének hagyatéka; Gábor Jenő teljes életművének múzeumba kerülése a művész özvegyének és örököseinek adományaként és további Forgács Hann Erzsébet-művek egész sora, mellyel Gegesi Kiss Pál újabb átadása révén kiegészült és teljessé vált a művész oeuvre-je. A kortárs művészekkel kialakított jó kapcsolat eredményeként kialakult a múzeum legújabb kori részlege is, a kiállításon bemutathatóvá vált a 60-as és a 70-es évek progresszív művészete

4

. A vizsgálandó két esztendőben, 1973-ban és 1974-ben a Modern Magyar Képtár állománya az előzőekhez viszonyítva is igen nagymértékben gyarapodott. Számszerű adatokkal: 1973-ban 264 leltári számon 317 tétel, 1974-ben pedig 458 leltári számon 492 tétel, összegezve 722 leltári szám és 809 tételszám. A képtárfejlesztés a hagyományosan kialakult és jól bevált gyakorlata az alábbiak szerinti: 1. magángyűjtemények és művészhagyatékok megszerzése, 2. a Kulturális Minisztérium, a Művészeti Alap és a helyi tanácsok vásárlása és átadása, 3. saját költségvetésből és póthitelből vásárlás, 4. és végezetül ajándékozás, a legtöbb esetben tervszerűen irányított ajándékozás. Ki kell emelni azonban azt a negatívumot, hogy a költségvetésben biztosított vásárlási keret és a közvetve megszerzett pénzek együttes összege rendkívül csekély. így fennáll az az ellentmondás, hogy az ajándékozások terén nagyobb irányíthatóság érvényesül, mirft^a vásárlásoknál. Az alábbiakban a műfajok szerinti felosztást, részben pedig a fontosabb események időrendjét követjük ismertetőnkben. A Modern Magyar Képtár történetének tárgyalt szakaszában elsőként két nagyjelentőségű adományt kell kiemelni. Az egyik: Martyn Ferenc, a Pécsett élő festőművész, életművének jelentős részét, műveinek reprezentatív válogatását, mely teljes oeuvre-jének mintegy keresztmetszete, adta át szülővárosa múzeumának. Martyn neve egyébként is egybeforrott Pécs felszabadulás utáni kulturális életével, képzőművészetével, egész közművelődésével. 1941 óta él folyamatosan Pécsett és döntő módon hozzájárult a pécsi képzőművészet sajátos arculatának kialakításához. A Modern Magyar Képtár megteremte-