Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei

A MONDA ÉS A NÉPHIT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI ZENTAI TÜNDE Az összefüggés lényege: A mondai műfaj és a néphit összefüggése tartalmi-szerkezeti-formai összefüggés, melyben a néphit a hiedelemmonda tartalmát képezi, a monda pedig a formát jelenti. A mondai hiedelemtartalom szerkezete megegyezik az alapul szolgáló néphiedelem szerkezetével. A hiedelemmonda a néphit egyik létformája, megjelenési formája, tehát a néphit viszonylatában forma, amely hiedelemmagra épül. A néphit, mint tartalom nyer epikus megfogalmazást, művészi elbeszélő értéket (narrative value) a mondai forma által. A hiedelemmonda tartalma mindig hiedelemtárgyú, függetlenül attól, hogy hiszik avagy nem ezt a tartalmat. A hiedelem fogalma kettős jelentésben használatos: a) hit-hivés babonákban, hiedelmekben (élő hiedelem esetén), és a b) hit-képzetek (= babonás képzetek, hiedelmek) : valamikori hivések lecsapódásai, tárgyiasulásai, melyek önálló létű elemekké váltak, függetlenek a hivéstől. A nyelvi korreszpondencia miatt a kutatók nem mindig tesznek különbséget a kétféle jelentés között. A kérdésnek ott és akkor van jelentősége, amikor a hiedelemmondák definiálásában a hivést a hiedelemmel azonosítják.

1 Valójában a hiedelemmonda műfaját nem érinti a hivés-nemhivés ténye, mondák az álhiedelem tárgyú elbeszélésnek is és a fabulatok is. Ugyanazokból a tartalmi elemekből épülnek fel azonos szerkezetben. A babonatartalom hivésének elsősorban a monda funkciójában, biológiájában, mondanivalójában van meghatározó szerepe. A szerkezet (struktúra) itt két szinten vizsgálható. Vizsgálható a monda felszíni szerkezete (mikrostruktur áj a), amely a monda teljes felépítését, tartalmi-, formai tagolódását jelenti, magában foglalva a legkisebb elemek közti viszonyt is, valamint alapszerkezete (metastruktúrája). A monda és a hiedelem viszonyában főként az alapszerkezetnek van jelentősége, mert ez a mondában és a hiedelmekben megegyezik. A továbbiakban elemezni fogom az alapszerkezet mintáit mind a mondában, mind a hiedelmekben és az alapszerkezet szerepét a monda tartalmának felépítésében. A hiedelemmondában az instabil formával szemben az alapstruktúra képviseli az állandóságot. Ennél fogva meghatározza a tartalom felépülésének mintáját, szabályait, lehetőségeit, határait, szelektál, tehát, meghatározza a monda tartalmi és formai szerveződését. A monda és a néphit összefüggésében a tartalom és a forma logikus, klasszikus összefüggését figyelhetjük meg. A néphit teszi a mondát hiedelemmondává, a mondai forma visszahat a tartalomra (és a néphit funkcionálására is, amit később a kölcsönhatás részletes elemzésekor vizsgálok), a koordinálást az alapstruktúra biztosítja. A monda műfajának és a néphit kölcsönhatásának feltárásához elengedhetetlen vizsgálni a: MONDA fogalmát, helyét a népköltészet műfaj hierarchiájában, műfaját, alműfajait, tartalmi elemeit, formai elemeit, (A hiedelemmonda részletes tartalmi és formai elemzésére itt nem térek ki, mert külön tanulmányként jelenik meg, eredményeit azonban az általánosításokban felhasználom.) a Néphit — HIEDELEM fogalmát, helyét a népi tudásban, az alapul szolgáló gondolkodási sémákat, az alapul szolgáló pszichikai tényezőket, összetettségét, a különböző vallási rendszerek továbbélő elemeit, a survivalokat, rendszerszerűségét, felépítését — a magyar hiedelemrendszer jellegét. I. A HIEDELEMMONDA I. 1. A hiedelemmonda fogalmi DEFINÍCIÓJA A monda fogalmának meghatározásával foglalkozó kutatások tudománytörténeti áttekintésére itt nem térek ki. Lásd legjobb összefoglalásait Balassa I., Dobos L, Dömötör T., Ferenczi I. munkáiban.

2 (Megjegyzendő: a kutatások jelentős hányada inkább hajlik a problémák taglalására, mint a konkrét definiálásra. Nem osztom a szkep-