Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Uherkovich, Gábor: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn)

ZUR LIMNOLOGIE DER STAUSEEN 19 Pálfy, M. (1930) : Daten zur Kenntnis der Hydrologie der Umgebung von Pécs (Fünfkirchen). — Hid­rológiai Közi., 9: 154—162. Popova, T. G. (1955) : Evglenovje vodorosli. — Opred. Presnodv. Vodor. 7: p. 1—282. Popova, T. G. (1966) : Evglenovje vodorosli. 1. Trache­lomonas, Strombomonas, Eutreptia, Euglena. — Flora Sporov. Rast. SSSR, 8: p. 1—361. Prescott, G. W. (1962): Algae of the Western Great Lakes Area. — Wm. С. Brown Co., Dubuque, p. 1—977. Rai, H.—Uherkovich, G. (1975): Über das Phyto­plankton des Buake —Stausees (Eifenbeinküste, Afrika). — (Mscr.) Rehaková, H. (1969) : Die Veriabilität der Arten der Gattung Oocystis. — Studies in Phycology (Pra­gue), 1: 145—196. Rino, J. A. (1972) : Contribuiçao para о conhecimento des algas de água doce de Moçambique. III. — Revista de Ciénc. Biol. (Lourenço Marques), Ser. A., 5: 121—264. Rûzicka, J. (1973) : Die Zieralgen des Naturschutzge­bietes „Rezabinec" (Südböhmen). — Preslia (Praha), 45: 193—241. Sieminska, J. (1964) : Bacillariophyceae. — Flora Slodkow. Polski, 6: p. 1—610. Starmach, К. (1966) : Cyanophyta, Glaucophyta. — Flora Slodkow. Polski, 2: p. 1—807 Starmach, К.: (1968): Xanthophyceae. — Flora Slod­kow. Polski, 5: p. 1—598. Starmach, К: (1968) : Xanthophyceae. — Flora Slod­kow. Polski, 7: p. 1—394. Starmach, К. (1972) : Chlorophyta. III. — Flora Slod­kow. Polski, 10: p. 1—750. Sulek, J. (1969) : Taxonomi ;che Übersicht der Gat­tung Pediastrum. — Studies in Phycology (Pra­gue), 1: 197—261. Uherkovich, G. (1960) : Adatok a Tisza potamofito­planktonja ismeretéhez. II. A Tiszalöki vízlépcső hatása a Tisza alga vegetációjára. (Effects of the Tiszalök Barrage on the Algae in the Tisza Ri­ver.) — Hidrológiai Közi, 40: 239—245. Uherkovich, G. (1966) : Die Scenedesmus-Arten Un­garns. — Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1—173. Uherkovich, G. (1968) : Beiträge zur Kenntnis der Algenvegetation der Umgebung von Dobsiná. II. Über das Phytoplankton der Talsperre von De­dinky. — Sbornik Pedag. Fak. Presov, 6: 55—62. Uherkovich, G. (1971): A Tisza lebegő paránynövé­nyei. (A Tisza fitoszesztonja.) — Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 20—22: 1—282 + I—CXLIII. Uherkovich, G. (1970—71) : Über das Phytoseston der eutrophierten Theiss (Tisza). II. Zur Frage der Indikatoralgen für den eutrophierten Flusszus­tand. — Tiscia (Szeged), 6: 19—24. Uherkovich, G. (1971) : Über das Phytoseston des Hel­gaa-Systems im Sommers 1969 — Svensk Botanish Tidskrift, 65: 78—104. Uherkovich, G. —Kovács, A. —Vörös, L. (1975) : Tro­phitätsverhältnisse in den Stauseen des westli­chen Mecsek-Gebirges (Ungarn. Transdanubi­en). — Symp. Biol. Hung., 15: 63—75. Vodenitscharov, D. —Draganov, S. —Temniskova, D. (1971) : Vodorosli. — Narod. Prosveta, Sofia, p. 1—642. West, W.—West, G. S. (1904—1911): A monograph of the Britisch Desmidiaceae. I —IV. — Ray Soc. London, I: p. 1—224; II: p. 1—204; III: p. 1—274; IV: p. 1—194. West, W.—West, G. S.—Carter, N. (1923) : A monog­raph of the Britisch Desmidiaceae. V. — Ray Soc, London, p. 1—300. A Mecsek-hegység tározótavainak limnológiájához UHERKOVICH GÁBOR A magyarországi Mecsek-hegységben több tá­rozótavat létesítettek vízisportokra, fürdőzésre és horgászásra. A tanulmány ezeknek a viszony­lag sekély, 2—3 m-es átlagos mélységű eutróf tavaknak algaegyütteseit elemzi mennyiségi és minőségi szempontból. Bemutatja az egyes fito­plankton-aszpektusok összetételének legjellegze­tesebb bélyegeit. Ezekből kitűnik, hogy az „Orfűi­tó" nevű tározótó a Rhizosolenia longiseta jelen­tősebb átlagos egyedszámával jellemzett víztípus, a ,,Pécsi-tó" Chlorococcales-víztípus időnkint je­lentősebb Ceratium hirundinella és Asterionella formosa fellépéssel, a „Herman Ottó-tó" ugyan­csak ChlorococcaZes-víztípus időnkint jelentősebb Aphanizomenon issatschenkoi és Euglenophyta fellépésével, végül а ,,Kovácsszénájai-tó" is а Chlorococcaíes-víztípushoz sorolható. E négy tó nagysága 10 és 75 ha között van, egyazon vízfo­lyáson helyezkednek el, de a trofitási viszonyaik­ban egymástól mégis különböznek. A Mecsek-hegység egy másik völgyében elhe­lyezkedő kisméretű tározótó, a ,,Dombai-tó" fi­toplanktonját elsősorban a Melosira islandica spp. helvetica átlagosan nagy egyedszáma jellemzi. A tavakban meglelt 352 mikrofiton-taxa rész­letes előfordulási adatait 126 rajzos ábra és 42 mikrofotó egészíti ki. A helyszínt egy térképváz­lat, az egyes tavak fitoplankton-aszpektusainak mennyiségi viszonyait összefoglalóan egy grafi­kon mutatja be. A röviden bemutatott, vízkémiai adatok mellett az algaegyüttesek elemzési adatai is arra utal­nak, hogy ezekben a sekély vizekben a trofitási szint igen könnyen megemelkedik. Ezért e vizek többoldalú hasznosítása, különösen üdülővízként és horgászvízként való egyidejű felhasználása csak fenntartásokkal és állandó ellenőrzéssel va­lósítható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents