Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Sáfrány, Zsuzsanna: Baranyai tükrösök

BARANYAI TÜKRÖSÖK SÁFRÁNY ZSUZSANNA Malonyay írja: „Sok pásztor a gyújtótartót és a tükröst egyazon darabba készíti, hogy mint ikertestvérek kevesebb helyet foglaljanak el." 1 A tükrös kisméretű, könnyű holmi ; kerek vagy négyszögletű, széttolható vagy nyitható, szépen faragott pásztor szerszám, az egyik felében tükör, a másikban lapos vágás bajuszpedrővel. Kint a legelőn, mezőn csak azért tartotta ma­gánál gazdája, hogy a bajuszát pödörgesse, bent a faluban, tanyában viszont beretválkozótükör­ként is szolgált. Rendszerint fából készült; ezért találó a „tü­körfa"' elnevezés. Találkozhatunk azonban a „ti­kerfás", tikres" névvel is. 2 Mivel a pásztorok szerették a csinosan pödrött bajuszt, nagy szükségük volt a tükrösre; állan­dóan maguknál is hordták. Formája, szerkezete a használat céljához alkalmazkodó tehát, de külső megjelenésére, díszítésére is nagy gondot fordí­tottak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a pásztor­művészet legszebb alkotásait találhatjuk közöt­tük. A módosabb pásztor és földművelő otthonában még külön beretválkozótükör is volt, amely na­gyobb méretű, állványos, esetleg fiókos. Ezeket sem hagyjuk figyelmen kívül és itt, a tükrösök csoportjában mutatjuk be, ismertetjük. A gyufatartók és tükrösök szinte természetes kapcsolódása 3 indokolja, hogy tárgycsoport-is­mertetésünket ez utóbbival folytassuk. A ma élő faragók már nem igen készítik ezeket a hagyo­mányos formájú és rendeltetésű tárgyakat, in­kább a dísztárgy szerepét betöltő dobozok, ciga­rettatartók kerültek előtérbe. A legismertebb tükrösöket a Balaton környéke, Somogy, Zala, Veszprém megye pásztorsága ké­szítette és használta, nem elhanyagolandó azon­ban a baranyai gyűjtemény vizsgálata sem, hisz tudjuk, hogy Baranyában is jelentős számú pász­tor élt és dolgozott. Korábbi, hasonló témakörben tett megállapítá­sainkat újabb adatokkal, valamint elemzéssel szeretnénk kiegészíteni/ 1 Továbbra sem tekint­hetjük lezártnak, befejezettnek a sort, hanem újabb adatok összegyűjtését és más tárgyak vizs­gálatát, összehasonlítását tartjuk fontosnak. A baranyai tükrösök legnagyobb részét az Or­mánság falvaiban gyűjtötték. 5 Ugyanezt mond­hatjuk el a Néprajzi Múzeum Baranya megyei tárgyairól is. A mintegy százhatvan darabból álló csodálatos gyűjtemény átnézésekor csupán tizen­ötöt találtunk, amely megyénkből származik. 6 A térképre pillantva azt látjuk, hogy a jelek az Ormánság területén sűrűsödnek, mivel ezek a tükrösök egy kivételével innen valók. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy a megye többi ré­szén egyáltalán nem ismerték és használták a pásztorművészet e remek kis alkotásait, hanem mint ismeretes, a kutatók legtöbbet foglalkoztak az Ormánsággal, a legrészletesebb ismereteink te­hát innen vannak és itt gyűjtötték a legtöbb tár­gyat is. A pásztorság minden más társadalmi rétegnél szenvedélyesebb faragó volt, s nincs nyersanyag, melyet többféleképpen és többféle célra használ­tak volna fel, mint a fát. Ez azzal is magyaráz­ható, hogy aránylag könnyű a megmunkálása és kevés szerszám is elegendő a munkához. A tükrös általában a kecskerágó és jávor csomó nélküli, száraz fájából készült, igazi színét, patináját azonban a használat szokta megadni. Egyes da­rabokat méhviasszal, lenolajjal kenegettek vagy lakkal vontak be, hogy fényt kapjon. 7 Tükröseink kivétel nélkül fából készültek. A tükörfa belsejében a tükör mellett vagy azzal szemben különböző alakú mélyedések vannak. Ezek többnyire téglalap, kör alakú tükrös eseté­ben félhold alakú lapos vájatok. Lehet azonban ennél változatosabb is, mint pl. szív, tulipán vagy éppen kör alakú bajuszpedrőtartó. 8 Ezekbe kenték bele a bajuszpödrőt, hogy min­dig kéznél legyen, összetétele: bárányfaggyú, viasz, mindenféle illatos virág, tavasszal ragadós nyárfabimbó. Semmit sem vettek boltban, hisz elkészítették azt ők maguk is. Igen kellemes illata volt a bajuszpedrőnek. 9 A négyszögletes és téglalap alakú tükrös rend­szerint egyszerűen lehúzható fedelű (a tükröt az egyik részbe viasszal erősítették), ha pedig ke­rek, többnyire a fedél tenyér között történő el­fordításával nyitható csak. Az ilyen tárgy egyik felének belső lapján ugyanis egy magasabb pe-

Next

/
Thumbnails
Contents