Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években

A PÉCSI KISIPAR AZ 1930-AS ÉVEKBEN 161 lámérzék, költségszámítás.

52 A mestereket is tanítani kell, továbbképezni. 1936-ban hozták létre a mesterképző tanfolyamokat. A tanoncoktatás 50. évében 1934-ben ismét előtérbe került az oktatás. Csak az iparos oktatás 45. esztendejében épülnek meg országszerte az első önálló szakipari tanonciskolák Pécsett, Budapesten, Győrben, Szegeden és Makón. A képzés állandóan javul most már alig van analfabéta, míg ötven évvel ezelőtt a tanoncok zöme az volt.

5:í Érettségizettek és néhány egyetemet végzett tanuló is van. A pécsi ipari iskolának 1940-ben 1396 tanulója volt. 990 fiú és 406 lány fa, fém, építő, bőr, szabó, cipész, fodrász, díszítő, élelmező, nőiszabó, női fodrász és női divatárus szakmában.

54 A vidéki iparostanonc iskolákban azonban nem ilyen kedvezőek a feltételek, általában az ismétlőiskolákba járnak a tanoncok, amelyet egyszer már elvégeztek. A tanítók sem kényszerítik őket az iskolába járásra, s mire a segédvizsgára kerül sor, addigra már az elemi ismereteket is elfelejtették. Segéd korukban pedig se kényszer, se al-. kalom nincs a továbbképzésre. A tanoncnevelés érdekében kívánatosnak tartják, hogy az iparosok csak olyan községben tarthassanak tanoncot, ahol ipariskola van. Addig is ügyelni kell arra, hogy csak olyan iparos szerződtethessen tanoncot, akinek kellően felszerelt műhelye van, s aki maga is birtokában van mindama képességnek és képesítésnek, amely a tanoncnevelésre alkalmassá teszi. Asztalosok Czigler József 1891-ben született Óbányán, iskoláit Pécsett végezte, 1908-ban szabadult, 1922-ben lett önálló. Fridrich Gyula 1880-ban született, középiskoláit Pécsett végezte, elvégezte a középipariskolát, Berlinben meg az ipariskola esti tanfolyamát. 1897-ben szabadult, 1904 óta önálló. A Tanoncvizsg. és több bizottság tagja, az Iparos Kör tagja. Munkáiért bronzérem kitüntetéseket nyert. Fritsch József 1880-ban született Bátaszéken. Szabadult 1898-ban. Mint segéd hazánkban 8 évig és Amerikában 4 évig dolgozott. 1912-ben önállósította magát, 5 alkalmazottal dolgozik. Ipartestület tagja, a tanoncvizsg. biz. kerületi elnöke. Fiait Józsefet és Jánost asztalosnak nevelte. Frölich Gyula 1887-ben született Hajóson. 1906ban szabadult fel, különösen az antik bútoriparban képezte ki magát. 1917-ben alapította üzemét. Géczy Kálmán 1869-ben született, szabadult 1885ben atyjánál. 1896 óta specialista a parkettarakásban. Műhelyét 1913-ban létesítette s azóta kiváló szaktudással vezeti. ifj. Hermész Leó 1893-ban született Pécsett. Középiskolái elvégzése után az édesapja által 1878-ban alapított üzembe lépett gyakorlat céljából. 1920-ban vette saját kezelésbe, melyet modern géperejű üzemÖsszefoglalva, a pécsi kisipar az 1930-as években számszerűen, mind az önálló iparosok, mind összlétszámában, növekedett. Ennek a növekedésnek azonban nem. lett következménye, hogy a termelésben elfoglalt szerepük is megnőtt volna. Jelentős részük már csak javítási és szolgáltatási munkát végzett. Súlyos munkanélküliséggel kellett küzdeniük, amelynek megszüntetésére minden lehetőséget megragadtak. Különböző hosszabb-rövidebb ideig működő fogyasztási, értékesítési vagy hitelszövetkezeteket hoztak létre. Végleges megoldást azonban ezek nem adtak és nem is adhattak, mert az ilyen intézkedések a gazdasági élet folyamatát nem tudták befolyásolni. Folytatódott a kisiparos réteg polarizálódása. Egyrésze önálló iparigazolvánnyal rendelkező, de bedolgozó bérmunkássá vált, néhány iparos pedig rövidebb időre „felfutott", ahogy ez a húsiparosoknál az 1934-es esztendőben történt. A kisiparosok számszerű növekedésének másik oka, hogy a különböző képesítést szerzett iparos kénytelen volt önállósulni, mert nem volt gyáripar, amely foglalkoztatni tudta volna őket. Ez magyarázza a sok segéd nélkül vagy 1—2 segéddel dolgozó kisiparos magas számát. A további kutatásoknak kell fényt deríteni arra, hogy melyik iparágaknak volt lehetősége a fejlődésre, s mi volt ennek az oka, s ehhez részletesebben meg kell vizsgálni az egyes iparágak fejlődését. mé fejlesztett. 6 munkást foglalkoztat. Az Országos Ipartestület 1928-ban ezüst díszéremmel tüntette ki. A pécsi kiállításon 1936-ban aranyérmet nyert. Ipartestületi elöljáró, szakosztályi elnök, az Asztalosmesterek Bútorcsarnok Szövetkezetének elnöke. Jandó Imre 1877-ben született Rákópusztán, 1895ben szabadult. Mint segéd Budapesten dolgozott 4 évig. 1902-ben alapította üzemét, gépekkel és 6 alkalmazottal dolgozik. Hivatalos szállítója a Pénzügyőrségnek. 1910-ben mint mester első díjjal lett kitüntetve. Keil Ferenc 1871-ben született Pécsett. Szabadult 1889-ben. Szabadulás után hazánkban, Németországban és Franciaországban töltött 8 évet. Braunschweigben segédi vizsgát tett s remekléséért a „Kunsttischler Meister"-i oklevelet nyerte. 1904-ben édesapja halálakor átvette a félszázados üzemet, melyet Pécs első portálé és templomberendező cégévé fejlesztett. A keleti stílusok tanulmányozása végett 1 évet töltött Törökországban. Számos bel- és külföldi kikitüntetés tulajdonosa, Klein Ádám. Az üzemet atyja alapította 1885-ben. 1920-ban vette át a vezetést és a villanyerőre berendezett műhelyben 15 segédet és 7 tanoncot alkalmaz. Kizárólag műbútor készítéssel foglalkozik. Az üzem 1888-ban aranyéremmel lett kitüntetve. Klein János 1885-ben született Kurdon, 1901-ben A Pécsett működött legjelentősebb kisiparosok adattára

1 11 J. P. Múzeum évkönyve 1974