Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években

MOZAIKOK A PÉCSI KISIPAR TÖRTÉNETÉBŐL AZ 1930-AS ÉVEKBEN B. HORVÁTH CSILLA Bevezetés Pécs történetének feltáratlan területe a kisipar 20. századi fejlődése. Ennek a hiánynak a pótlására tesz kísérletet a jelen munka. Az első vállalkozás nem lehetett összefoglaló, elemző munka, hanem feltáró, adattári jellegű. Figyelem felkeltés á célja s az intenzívebb múzeumi anyaggyűjtést kívánja csupán megalapozni. Az adatfeltáró jelleg csak mozaikszerű bemutatást tesz lehetővé. Az összefüggések bonyolultságában teljes feltárása csak akkor lesz lehetséges, ha a tények, adatok sokasága áll rendelkezésünkre. Ez a jövő feladata. A munkához elsősorban a korabeli sajtóanyagot, országos és helyi statisztikákat és címtárakat használtunk. Felmerülhet a kérdés, hogy miért az 1930-as éveket választottuk vizsgálatunk tárgyául. Hiszen az 1930-as évek azok, amelyekben a kisipar már hanyatlóban volt, a gyáriparral folytatott évtizedes versenyt elvesztetté. A termelés területéről egyre inkább kiszorult s egyre inkább a szolgáltatásokkal volt kénytelen megelégedni. A vizsgálatot mégis az teszi indokolttá, hogy a harmincas években még viszonylag teljességében figyelhető meg a kisipar. A régi cégek még szép számmal működtek. Viszonylagos számszerű növekedéssel is találkozunk, amely a város lakosságának növekedésével és az urbanizációval függ már csak össze, de számolni mindenképpen kell vele. A régi iparágak is éltek, ugyanakkor a technika fejlődése következtében új szakmák is jelentkeztek. Ez is oka a kisipar számszerű növekedésének. Harmadik ok a kisipar szolgáltató jellegéből következett, hisz a lakosság számszerű növekedése maga után vonta a szolgáltatás számszerű növekedését is. A kisipar számszerű alakulása a századfordulótól a második világháborúig Magyarországon a kisipar szerepét csak a legutóbbi időben kezdték részletesebben vizsgálni. Ennek egyik oka, hogy az ipar fejlődésénél a nagyipar szerepére koncentráltak. Másik ok a kisipar fogalmának bizonytalansága s abból következően a statisztikai adatok pontatlanságai, valamint a kisipar sajátosságából adódó nagymértékben hiányos adatok. Néhány példa a kisipar fogalmi meghatározásának változásaira. A Révai Kereskedelmi és pénzügyi lexikonszerint: „Kézműipar vagy kisipar az ipari termelésnek korlátolt számú (húsznál nem több) segédszemélyzettel és kisebb gépekkel dolgozó ága. A kézműiparban az üzlet tulajdonosa egyszersmind üzletvezető és előmunkás, akinek munkabérkeresete az üzlet jövedelmének lényeges részét alkotja."

1 Az ipartörvény novella végrehajtása tárgyában hozott 78000/923 K. M. sz. rendelet 4. §. szerint: „Gyárszerű az az üzem: 1. amely elemi erővel hajtott géppel rendelkezik és 10 alkalmazottat foglalkoztat, feltéve, hogy a termelés kizárólag tovább eladás számára történik; — 2. amely nemcsak tovább eladásra, hanem a fogyasztók közvetlen kielégítésére termel, de elemi erővel hajtott géppel rendelkezik és 20 alkalmazottal; — 3. amely elemi erővel hajtott munkagépet nem használ, de 25 alkalmazottat foglalkoztat. A termelés módja szerinti felosztás: 1. Kézi munkával legfeljebb kézimeghajtású gépekkel, megrendelésre dolgozó kézműves; — 2. Kézi munkával vagy gépekkel de a munka felosztása nélkül nagyobb munkáslétszámmal többnyire megrendelésre dolgozó kisiparos;— 3. Jelentékenyebb munkáslétszámmal raktárra és a forgalom részére dolgozó középiparos.

2 Az 1934-ben megalkotott Közszállítási Szabályzat szerint: 1. aki elemi erővel hajtott olyan munkagépeket használ amelynek ossz erő szükséglete 6 lóerőnél nem több, és állandóan 15-nél kevesebb embert foglalkoztat; — 2. aki munkagépet nem használ, de állandóan 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat; — 3. Kőműves, kőfaragó, ács iparos és mester aki igazolni tudja, hogy az utolsó 5 év alatt olyan munkát nem végzett, amely 30 000 pengőt meghaladta volna. Magyarországon a két világháború között 600 ezer ipari munkást írtak össze, akiknek közel a fele a kisiparban dolgozott. Ha a kisipari válla-