Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben

228 ZENTAI TÜNDE Az ember szépasszonyra irányuló érdeklődését a kíváncsiság és a védekezés motiválja. A védekezés és elhárítás módjai: a) Prevenciókkal: kerülik a helyeit, a vele való találkozást. b) Mágikus eszközökkel: — történik a gyermek ágy, az istálló, a lovak megvédése. A bukovinai székelyeknél, moldvai csángóknál keresztet meszelnek a falra,

57 fokhagymát fonnak a lovak sörényébe, fehér mákot szórnak a küszöb elé, lókoponyát akasztanak a falra stb.

58 Háromszékben,

59 Szeged vidékén

60 az elhárítás átviteli mágiával

61 történik, többnyire javasok segítségével. c) A szó erejével: Ráolvasással: „Mennyen pusztákra!"

62 „Szépasszony szép úton jár!" (Általános.) Istenhez fohászkodással.

63 d) Direkt módon: Megkötni gatyamadzaggal

64 (9. sz. monda). C.2. A szépasszony kapcsolata más mitikus lényekkel. Alakjával néha együtt említik a boszorkányokat. Szeged vidékén kísérői,

65 Zala megyében a szépasszony és boszorkány együtt táncol a forgószélben.

66 Egy göcseji hiedelemmonda az ördöggel való ellentétéről szól, a szépasszony hatalmába keríti az ördögöt, és megkötözi.

67 D. A szépasszony alakjának és hasonmásainak magyar nyelvterületen több elnevezése ismert. A legáltalánosabb „szépasszony" mellett ezek: kisasszony Katádfán (Baranya m.),

68 Karcsán (Zemplén m.),

69 Széken (Szolnok-Doboka m.),

70 cifraasszony, éneklő kisasszony, vígleány, erdei leány 57 A kereszt, mint mágikus jel, védelmet biztosít a rontó hatalmak ellen. Lásd részletesen: Aumüller, St. 1971. 18—36. 58 Részletesebben: Diószegi V. 1951. EA. 2275. 181— 182; 1957. 59—61. 59 Szilágyi Gy. 1926. 91. 60 Kálmány L. 1893. 243. 61 Az átviteli mágia részletes elemzése: Frazer, J. G. 1965. 25—47. 62 Hegedűs L. 1956. 108. 63 Kandra K. 1897. 483. 64 Gunda B. 1956. 57. 65 Kálmány L. 1893. 229., 231—232. 66 Rassy T. szíves szóbeli közlése. 67 Gönczi F. 1914. 168—169. 68 Berze Nagy J. 1940. III. 344. 69 Balassa I. 1963. 61 70 Lajtha L. 1941. 246. 71 Ipolyi A. 1929. II. 204.; Kandra K. 1897. 93.; Szendrey Zs. 1938. 267.; Lajtha L. 1941. 246.; Gunda B. 1956. 62. székelyföldön és a Mezőségben,

71 széplány a Balaton vidékén,

72 a moldvai csángók egy részénél,

73 vadleány Háromszékben, Szolnok-Dobokában,

74 éleány a Cserháton,

75 zöld lányok Szentendre szigetén.

76 A szépasszony lényének meghatározására a következő népi magyarázatok szolgálnak: boszorkány, tündér, ördög, (vagy általánosítva): gonosz, rosszféle megjelölések. A magyar néphit szépasszony-képzete heterogén, különböző természetfeletti lények hiedelemkörének elemeiből tevődik össze. A különböző hiedelem-elemek az ország más-más területein eltérő arányban kapcsolódtak egymáshoz, a szépasszony több variánsát hozva létre, amelyek különböző hiedelemszereplőkkel mutatnak közvetlenebb rokonságot. A szépasszonynak a különböző változatokból kihámozható alaptípusa a következőképpen fogalmazható meg: Sz = T + B + D + Ö + K (ahol a T = tündér, а В = boszorkány, a D = démonok, szellemlények, az ö = ördög, а К = kísértet. — Az összetevők felsorolása nagyságrendet is jelöl. A szépasszony kategória legtöbb tündérelemet és legkevesebb kísértetelemet tartalmaz.) A szépasszony természetfeletti lénynek tekinthető és nem mágikus erővel rendelkező embernek. Természetfeletti hatalmával eleve rendelkezik, nem kell aktív úton elsajátítania. Bír ugyan némi átmeneti jelleggel a boszorkányhoz kapcsolódása révén — viszont, mint ismeretes, a boszorkány sem egyértelműen emberi hiedelemalak. Megjelenésében szép külsejével a tündérhez áll közel, funkcionálisan (akciói, relációi) több mitikus lényhez kapcsolódik, legszorosabban a tündérhez, boszorkányhoz es a szellemlényekhez. Az eltérő, bizonytalan népi magyarázatok hasonló következtetésre adnak alapot. Képzetének legstabilabb elemei kötődése meghatározott tárgyakhoz. Van a „Szépasszonynak ágya, kötője, kanala, tálja, köpködése, vize, mosdóvize, kútja, törölközője, vászna, útja, tenyere, kalácsa, keszkenője, kásája, füve, szele és pohara." — írja Kálmány L.

77 Van még szőlője,

78 papucsa és fonala (ökörnyál).

79 Ezek a tárgyak a szépasszonnyal állandó jelzős összetételt alkotnak. Közülük több állandósult nyelvi formulákban, szólásokban közis72 Jankó J. 1902. 409. — Megjegyzi, hogy csak Kövesden hallotta. 73 Szendrey Zs. 1938. 267.; Lükő G. 1942. 18. 74 Lajtha L. 1941. 256.; Gunda B. 1956. 62. 75 Szendrey Zs. 1938. 367. 76 Kisoroszi (Pest m.) Zentai T. 1970. kézirat. 77 Kálmány L. 1893. 242. 78 Solanum (ebszölő) — Révai Nagy Lexikona 17. k. 1925. 532. 79 A magyar nyelv értelmező szótára. VI. 1962. 209.