Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Kiss, Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez

SZLAVÓNIA ÉS SZERËKÏSEG A XI. SZ.-BAN 81 mástól cca 70 m távolságra fekszenek. A két nagy és teljesen feltárt dunántúli temetőben (Halimba, Majs), — amelyekhez a Bjelo Brdo-i temető egésze méreteiben hasonlíthatott, — tett megfigyelésem szerint a temetők a fák évgyűrűinek növekedéséhez hasonlóan egy belső magból kifelé fiatalodtak.

51 A Bjelo Brdo-i temető majdnem azonos korú éremmel keltezett sírjainak egymástól való nagy távolsága ugyanerre a rendszerre mutat. (5. kép.) A temető római érmei — nem lehet véletlen — nem a temető két széléről feltárt, térképezett sírcsoportok — (140—171, ill. 172—208. sír), hanem a Nuber által feltárt részben (1—140. sír) —, 51 KISS 1968 243. amelybe az utcán fekvő, elpusztult temetőrész megmaradt sírjai is beletartoznak — kerültek elő. Az I. Endre (1046—1061) érmekkel keltezett sírok (153, 165) és az I. Béla (1061—1063) éremmel keltezett sír között lévő Péter éremmel (1038—1041), (1044—1046) keltezett sír (141.) azt mutatja, hogy a temető legkorábbi sírjainak helyét a 140. és 177. sír közötti cca 30 m átmérőjű térben, az eróziótól elpusztított és részben Nuber által feltárt részben lehet feltételezni. Ennek a feltételezésnek a 112. sír közelében feltételezett I. Endre dénár mellékletes 113. sír helyzete is megfelel. A temetőben — becslésem szerint — hiszen az elpusztult utcarészen lévő sírokra, vagy csak részben feltárt sírokra semmi adatom sincsen, a temetőcentrum feltételezett kiterjedése és a régészeti 4. kép. A Bjelo brdo-i X—

XI. századi temető Brunsmid-féle térképe