Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Természettudomány - Uherkovich, Á.: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez IV. A Villányi hegység nappali lepkéi
BARANYA NAGYLEPKÉI IV. 41 —VI, VIII (1,32%); В: 1968. V. 12, 1969. V. 25, 1970. VI. 7. 70. С. pamphilus L. — A-he — A: V— X (5,10%); 1968. V. 12, 1969. V. 25, VIL 14, 1970. VI. 7, 1971. IV. 29. 71. C. arcania L. — W-nq — A: V—VII, 1966. IX. 25 (!) (14,21%); B: 1968. V. 12, 1969. V. 25, 1970. VI. 7. 72. Maniola jurtina L. — W-e — A: V—IX (3,70%); B: 1968. V. 12, 1969. V. 25, 1970. VI. 7. 73. Lasiommata megera L. — W-e — A : IV— X (4,34%); B: 1968. V. 12, 1969. V. 25, VIL 14, 1970. VI. 7, 1971. IV. 29. 74. L. maera L. — S-e — A: V—IX (1,85%); B: 1968. V. 12,1970. VI. 7. 75. Pararge aegeria L. — A-es — A: IV — IX (0,75%); B: 1969. V. 25. 76. Aphantopus hyperanthus L. — S-n — A: VI—VIII (1,10%); B: 1969. VIL 14. 77. Minois dryas Scop. — S-e — A: VII—IX (5,74%); B:78. Brintesia circe F. — W-qst — A: VII—IX (1,32%); B:79. Arethusana arethusa Schiff. — W-xst — A : VIII—IX (2,80%); B: — 80. Hipparchia fagi Scop. — W-qst — A : VII — VIII (1,67%); B: 1969. VIL 14. 81. Neohipparchia semele L. — W-qst — A: 1966. IX. 25, 1967. VIII. 3, 1968. VIL 14 (0,11%); B: — 82. Melanargia galathea L. — W-e — A: VI — VIII (6,69%); B: 1969. VIL 14. Pótlás. A területen 1972-ben 3 újabb fajt mutattam ki: 20/a. Aporia crataegi L. — A-es — A: — B: 1972. VI. 13. 26/a. Strymon pruni L. — A-es — A: 1972. VI. 9; B: — 49/a. Meleageria daphnis Schiff. — W-qst — A : 1972. VII. 5; B: — A területről hiányzó fajok. A Gozmány (1968) által felsorolt nappali lepkéknek mintegy felét mutattam ki a Villányihegység területén. Hiányzik több mészkedvelő Lycaenida, amelyeket hasonló adottságú területeken (pl. Mecsek, Budai hegyek, déli Bükk) sokszor gyűjtöttem. Ilyenek: Lysandra thersites (Cant.) Champ., L. dorylas Schiff., L. coridon Poda, stb. Ezek természetesen még előkerülhetnek később a hegység eddig nem vizsgált részein. Ugyancsak hiányoznak vagy ritkák a nedvesebb élőhelyekre jellemző Nymphalidák (Euvanessa antiopa L.-t és Nymphalis polychloros L.-t még egyáltalán nem láttam itt!). Az északi oldalon minden bizonnyal ezek a fajok is élnek. 3. ábra. A lepketársulást alkotó fajok megoszlása családonként (a példányszám alapján), éves viszonylatban. 1 : Hesperiidae, 2 : Pieridae, 3 : Papilionidae, 4 : Lycaenidae, 5: Nymphalidae, 6: Satyridae Alfaji kérdések A hazai alfajok részben még tisztázatlanok. A Villányi-hegységben élő nappali lepkék alfaji hovatartozását eddig még nem vizsgálták. A vizsgálathoz szükséges nagyobb sorozatok begyűjtése után az alfaji hovatartozást is megállapítjuk. 6. összefoglalás A Villányi-hegységben folyó gyűjtések során 1966—1972-ben 85 nappali lepkefajt mutattam ki. A déli oldalt borító növényzetben (Festucetum — Cotino-Quercetum mozaikkomplex) az év folyamán a lepketársulásnak 6 aszpektusa alakul ki. Ezek közül a 3., 4. és 5. jellemző fajokkal rendelkezik. A másik 3 aszpektus egyhangúbb, és az ország legtöbb részén hasonló képet mutat. Több, erre a vidékre jellemző, az ország egyéb területein igen ritka vagy szórványosan előforduló fajt mutattam ki (Lampides boeticus L., Jolana jolas O., Everes decolorata Stgr., Limenitis reducta Stgr.) Az állatföldrajzi-ökológiai elemzés kimutatta, hogy a területen élő nappali lepkék nagyobb része (50,81%) széles ökológiai tűréshatárú — euryök vagy hypereuryök — faj. A nedvesebb élőhelyekre jellemző fajok mennyisége jóval alacsonyabb, mint Sellye környékén (18,48%). A szárazabb élőhelyekre jellemző fajok aránya 30,71% (ezek az A-ex, S-sx, W-xst, W-qst, W-xq, W-nq állatföldrajzi-ökológiai kategóriába tartoznak). * Ezúton is köszönetemet fejezem ki dr. Varga Zoltánnak, aki az állatföldrajzi-ökológiai beosztásnál igen értékes segítséget nyújtott és dolgozatom átnézését vállalta.
