Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. (Új szerzemények III.)

288 ROMVÁRY FERENC Festmények mellett zömmel grafikák alkotják a kiválasztott anyagot, mely az esedékes évi törlesztés után fokozatosan épül be a gyűjteménybe. 1969-ben Csontváry: Castellammare di Stabia, 1970-ben többek között Derkovits: Halas csendélet, 1971-ben Czóbel: Ülő kisfiú, 1972-ben Nemes Lampérth: Tájkép szerepelt az átvett művek közötte 1971-ben a városi tanács megvásárolta a múzeum számára Dénes Zsófia 24 festményből és grafikából álló kisgyűjteményét.

6 Fő értéke a gyűjteménynek Ferenczy Károly késői korszakából származó nagyméretű, fekete drapériás aktképe (a Női akt korállal) mellett a tragikus végű művészpárnak, Dénes Valériának és Galimberti Sándornak számszerűségében erősen megcsappant, befejezetlen, de torzóként is igen jelentős életművének néhány fontos darabja.

7 Két, a húszas évek végéből származó, Berény Róbert átmeneti stílusát reprezentáló festmény és Réth Alfréd késői Kompozíciója mellett a grafikák közül kiemelkedik két vizionárius Gulácsy-rajz, és RipplRónai 4 rajza. Szalatnyay József: Dénes Zsófia portréja a külső hasonlóságra való törekvésen túlmenően Dénes Zsófia derűs lényét, szellemének túláradó gazdagságát is visszaadja. Az 1972-ben tragikus körülmények közt elhunyt Lázár Béláné, férje emlékezetére a pécsi múzeumra hagyta 64 darabból álló képzőművészeti gyűjteményét. A művek nagy része a 30-as évek végén, a művészek ajándékozása révén jutott Lázár Béla birtokába. A gyűjtemény anyaga elsősorban a Római Iskolát reprezentálja (Istókovits Kálmán, Kontuly Béla, Medveczky Jenő, Molnár C. Pál, Vadász Endre). Sajnálatos, hogy Aba Nóvák Vilmos: Kékkalapos nő с festménye, a Lázár-gyűjtemény hajdan volt ékessége már évekkel előbb gazdát cserélt. Kiemelkedő az átvett anyagból Csók István, Fényes Adolf, Orbán Dezső, Paizs Goebel Jenő, Rippl-Rónai József és Rudnay Gyula egy-egy festménye.

8 1971-ig több részletben került Gábor Jenő életművének egy része a múzeumba a művész ajándékaként. Halála után az özvegy felajánlásaként jutott a Modern Magyar Képtár gyűjteményébe a nagyobbik rész. Gábor Jenő kiemelkedő helyen áll Pécs művelődéstörténetében. Alkotói és művé5 Bedő Rudolf (szül.: 1891-ben) művészeti író és gyűjtő. Főként XX. századi magyar képzőművészeti gyűjteménye jelentős. Emellett XV—

XVIII. századi bútorgyűjteménye, litográfia-gyűjteménye, XVII— XIX. századi képgyűjteménye is jelentős. 6 Képek és szobrok között (Horváth Béla) Műgyűjtő, 1972/2. 7 Lásd Aknai Tamás írását az előző lapokon. 8 Lázár Béla (1869—1950) művészeti író, a két világháború közt tíz évig az Ernst Múzeum igazgatója volt. Lázár Béla gyűjteménye, Pécs, 1974. kiállítási katalógus, Mendöl Zsuzsa: Lázár Béla gyűjteménye, Művészet, 1975. 3. sz. szetpedagógiai munkássága fémjelzi Pécs két világháború közti művészetét, miként az is egyértelmű, hogy a felszabadulás utáni időszak Martyn Ferenchez kapcsolható. Gábor Jenő 1920-ban, néhány éves felvidéki és erdélyi kitérő után került vissza szülővárosába és elindítója, közvetlen, vagy közvetett részese, inspirálója lett egy hatásában rendkívül jelentős művészeti folyamatnak. Pécs az első világháború után jutott vezető szerephez, a Dél-Dunántúl ipari, kereskedelmi és szellemi központja lett. 1924 óta újból egyetemi város és ez irodalmi, művészeti életének fejlődésére döntőnek bizonyult. Az 1927-ben megalapított Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága rendszeres kiállítási programot bonyolított le és keretet adott az itt élő művészeknek a bemutatkozásra, alkotásra ösztönzött, felébresztette a művészet iránti érdeklődést. Mindenesetre ténylegesen meglévő igényeket elégített ki. A vidéki városok közül a legszervezettebb képzőművészeti tájékoztatást ez időben Pécs nyújtotta. Az ösztönző szellemi közegben, friss szellemi légkörben felnőtt fiatal generáció fogékony volt a művészetre. A legjobbak közvetlenül az európai művészetek áramába kerültek, a nagyvilágban tájékozódtak, megkerülték a szokásos akadémiai utat. Művészeti stúdiumokat a Bauhaus műhelyében végeztek, az új művészet tiszta forrásából merítettek. Ma már egyértelmű pécsi bauhausosokról beszélni. Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor egyaránt Pécsről származtak, a két világháború közti időben gyakran megfordultak a városban és dolgoztak is itt hosszabb-rövidebb ideig. Martyn is Pécsről indult és ide tért vissza másfél évtizedes párizsi tartózkodás után. Egyedül Vasarely Pécshez kötődése látszik esetlegesnek, bár a szülőföld emléke benne is felébresztette a patriótát. Gyarmathy Tihamér, Lantos Ferenc, Keserű Ilona és a Pécsi Műhely fiataljai egyértelműen vallják és vállalják ezt a lokális ösztönző erőt, mely pályájuk kezdetén szemléletmódjuk kialakításában jelentős szerepet játszott. És e gazdag sor elejére Gábor Jenő neve kívánkozik. 5—10 évvel volt idősebb a bauhausosoknál és Martynnál is. Gimnáziumi rajztanár lett, az első világháború után Pécsett. És ennek biztonsága, valamint viszonylag megállapodottabb egyénisége, az akadémiai képzés utáni elégedettség, a teljesség illúziójának érzése Pécsett tartotta. Nem kényszerült, mint ifjabb társai, a bizonytalan kezdés, az ismeretlen világ meghódításának útját választani. Közvetlen baráti kapcsolatban maradt azonban a távolbaszakadt művésztársakkal és így, ha csak közvetve is, az európai művészet vonalában sikerült maradnia. A Modern Magyar Képtár Gábor Jenő életművének mintegy félezer darabját őrzi.

9 9 Gábor Jenő, Pécs, 1971. A gyűjteményes kiállítás katalógusa.