Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Kmetty János művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés)

KMETTY JÁNOS MÜVEI A JANUS PANNONIUS MÚZEUMBAN (Gy ű j teményismertetés) HÁRS ÉVA Kmetty János, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, 1960 májusában kiállítást rendezett a budapesti Fényes Adolf teremben. A kiállítás után a bemutatott 64 alkotást a művész Miskolc és Pécs városának, illetve múzeumi gyűjteményeinek adományozta. — Mint indoklásából kitűnt: Miskolcnak azért, mert szülővárosa, Pécsnek — mert ,,az a cél vezeti, hogy ilymódon a pécsi Képtár modern magyar gyűjteményében gyarapodva, művei Pécs város közkincsévé váljanak."! Az ekképpen Pécsre került művek az 1950— 1960 közötti időszak munkásságáról tájékoztatnak. A múzeumi gyűjteményben a korábbi évekből Kmetty Jánosnak mindössze hét alkotását őriztük, melyek nagyobb részben Gegesi Kiss Pál adományából származtak. Az oeuvre most harmincöt képpel gazdagodott, jobbára olaj és pasztell művekkel, néhány szén- és színezett ceruzarajzzal. Tartalmában és formai megjelenítésében egységes, összefüggő problémakörben feldolgozott anyag. A múzeumi gyűjtés a továbbiakban az oeuvre szélesítésére és gazdagítására törekedett. A legutóbbi évek alkotásaiból így került a gyűjteménybe a művész kalapos „Önarcképe", majd a fiatalkori művek közül több akvarell, s az 1914—16-ban festett „Nő pohárral" című kép.

2 A Janus Pannonius Múzeumban őrzött művek tartalmuk és festői mondanivalójuk szerint három fő csoportba sorolhatók: csendéletek, tájképek és figurák. Ez utóbbiak csoportjába tartozik az ötvenes évek munkásságára jellemző kompozíció-sorozata: az énekkar. Itt a művész egy műkedvelő énekcsoport próbáit, megbeszéléseit figyelte meg s rajzolt, festett róluk mozgalmas, sokalakos jeleneteket. Figurális ábrázolásainak kedvelt témája: az önarckép, mint az évek során vissza-visszatérő motívum, több rajz-változatban is szerepel a gyűjteményben, a fent említett olajfestményen kívül. Hasonlóképpen több variációt őrzünk az „anya gyermekével" motívum kettős alakjához készült rajzokból. A szabadban, természet után festett tájképek (olajfestmények) közül 1 J. P. M. irattára 1960. 241/2. 2 Az önarckép a Művelődésügyi Minisztérium vásárlásából, a Nő pohárral с festmény aukción történt szerzéssel. (58., 1. sz. képek.) inkább a korábbi, húszas-negyvenes évek munkásságára jellemzőekből őriz a gyűjtemény egykét szép példát.

3 Kmetty János művészetének értékelői általában kihangsúlyozzák a művész szigorú alkotói fegyelmét, a kubizmusból eredő racionális szerkesztő elvét. E következetes művészi elv alapja a lényegkeresés. Szűkszavúsága nem más, mint a legfontosabbak kiemelése, a szigorú szerkesztés — rendteremtés. Kmetty János a felszíni jelenségek mögött az összetartó vázra kíváncsi, arra, ami meghatározó, s ami mégis a külső forma mögött rejtőzik. Ez az igénye korán jelentkezett: „Megnéztem mindent, amit csak látni lehetett és lassan felismertem a fonalat, mely a legrégibb művészettől a legújabbig húzódik. Azt, ami minden időknek lényege, bármily formai megjelenésű is legyen az." — írta önmagáról már 1922-ben, 33 évesen, Párizst megjárva.

4 Példái itthon a „Nyolcak" művészcsoport törekvései, Párizsban a kubisták voltak. A világvárosban először 1911-ben járt. Döntő élmény volt számára Cézanne, Picasso művészetével való találkozása. Idehaza a kubizmus magyar megtestesítőjének tartották. — S Kmetty János valóban közvetített: az „École de Paris" szellemében egyik úttörője lett a magyar avantgárdé festészetnek. Attól kezdve, hogy felismerte helyét az egyetemes művészet nagy színpadán, mindig pontosan tudta, mit kell tennie s szándékától, céljaitól semmi el nem téríthette. 1914-ben már a Nyugat közölte rajzát,

5 1919ben, a Tanácsköztársaság idején Nemes Lampérth-tal közösen toborzó plakátot tervezett. 1924 —44 között az egyik legjelentősebb, haladó művészcsoport, a KUT alapító tagja és alelnöke, miközben tagja és kiállítóművésze volt a Szocialista Művészcsoportnak is. Hazai képzőművészetünkben talán Kmetty János az egyetlen, aki élete során napjainkig enynyire következetesen hű maradt Cézanne és a kubisták szemléletéhez és komponálási módszeré3 Falurészlet és Szentendrei utcakép с festmények (3., 4. sz. képek). 4 Kmetty János: önmagamról. Műbarát 1922. II. évf. 5 Parkrészlet fákkal, pavilonnal. Nyugat, 1914. ápr. 1.