Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben

230 ZENTAI TÜNDE ják. A csábítás közös tulajdonsága alapján szépasszonynak (tündérnek is) nevezik a kicsapongó asszonyt. A recens anyag alapján az ormánsági szépaszszony képzetköre következőképpen jellemezhető: Ritka kivétellel (9. sz. monda) többes számban szerepelnek, előfordul, hogy számukat konkrétan megjelölik tizenegyben (2. sz. monda), kettőben (14. sz. monda). Legtöbbször láthatatlan, ilyenkor csak a hetedik gyermek láthatja (mint a 9. sz. monda kísérteties szépasszonyát). Amikor láthatók, külső megjelenésük tündérszerű: szépek, fehér ruhát viselnek, vagy éppen meztelenek — (14. sz. monda). Tevékenységük főként betegségek okozásában nyilvánul meg. Előidéznek: sántulást, végtagszaggatást, lábsebesedést, kelést, bénulást, szájferdülést, némaságot, fej- és gyomorfájást. A boszorkányhoz hasonlóan rontanak, „megnyargalják" az embert" és a lovat (11. sz. monda). Drávafokon gyógyítanak, mint a javas (18. sz. adat.) Mint a tündérek: énekelnek a keresztúton (2. sz. monda), táncolnak a tűz körül, felborítják a kocsiját annak, aki tiszteletlenül szól hozzájuk (13. sz. monda), csalogatják a férfit ékszerrel, kinccsel, nem engedik útjára (14. sz. monda). Forgószélben járnak. Ebben a formában azonosak a Szelessel.

100 Éjszaka megjelenik a szobában, bántalmazza az alvót, kísérteties jelenség (9. sz. monda). Főznek, ebédelnek, lábat mosnak. Jelenésük időpontja: elsősorban a déli 12 óra, ritkán éjszaka és hajnal. A déli időpont kizárólag alakjára jellemző, rajta kívül csak esetlegesen a kísértettel kapcsolatban fordul elő.

101 Helye: keresztút, kocsiút, gyalogösvény, ereszalja, favágító, trágyadomb, istálló, temető, híd, erdő. A szépasszony elképzelésekben megfigyelhető bizonyos cselekmények, történések, időpontok, helyek szigorú egymáshoz rendeltsége. Pl. a következő összefüggés: Délben csurgásban -^-belelépett a szépasszonyok tálába favágítón, trágyadombon, temetőben, gyalogúton volt. Ami 99 Kovács Sámuelné, sz. 1893. BNA. Drávaiványi. 100 Kiss G. 1937. 136. 101 Zentai T. 1974. 301. csak pontosan ebben a megfogalmazásban igaz. Ha akár a helyet, akár az időpontot más határozókkal felcseréljük, nem valósul meg a következmény, a szépasszonyok tálába lépés. Az összefüggés részét képezi, hogy a szépasszony itt mindig láthatatlan, de jelen van, legtöbbször ebédel. „A szépasszony tálába lépetf'-szólás az ormánsági szépasszony-képzetkör leggyakrabban ismétlődő eleme. Jelentése: 1. Legtöbbször képletes megfogalmazása a szépasszonyokkal való találkozásnak. 2. Máskor a szépasszony tála valóban létező, látható a keresztutakon —, melyek a baj el- és áthárításának helyei —, ahová a szépasszonyok főzetét, a fájó testrész mosdóvizében főtt hüvelyeseket kiöntik. Megkülönböztetik még a szépasszonyok füvét, ami szorosan kapcsolódik az eltévedés tényéhez, rossz fű néven is emelgetik.

102 A szépasszonyok ártalma ellen kétféle módon védekeznék: a) Kerülik a vele való találkozást. b) Ráolvasással: általánosan elterjedt formulája a: „Szépasszonyok, Szép úton járjatok, Engem ne bántsatok!" A szépasszonyok hatását a javas közömbösíti, rossz fűre lépés esetén a megfordított lábbeli,

103 hajnalban a kakasszó (14. sz. monda). összegezésül a szépasszony alakjáról elmondható, hogy mitikus lény, a róla alkotott elképzelésekben a különböző természetfeletti lények és a boszorkány tulajdonságai keverednek. Képzetének összetett voltára mutat, hogy különböző megjelenési formáihoz más-más irányultság, tevékenységi kör, szituáció kapcsolódik. Az ormánsági szépasszony alapjában véve hű mása a magyar nyelvterület egyéb részeiről ismert szépasszony-képzetnek. Eltérés elsősorban annyiban van, hogy a helyi hiedelemkör szűkebb az országos anyagnál. Egyes motívumok hiányoznak, így a gyermek elváltás ténye, az ördöggel való rokonvonásai. Ugyanakkor más területek hiedelmével szemben hangsúlyozottabb a szépasszony megjelenési helyeinek részletezőbb megjelölése, a hely, idő, cselekmények összetartozása. Eltérést mutat a javas alakjához való közelítése. Feltűnő, hogy a tündérek funkcióinak asszimilálásával a szépasszony Ormánságban a tündérek helyét is betölti. Az ormánsági szépasszony Szeged vidékének szépasszonyához áll legközelebb, a szomszédos népek közül pedig sok egyezést mutat a déli szláv népek hiedelem-elképzeléseivel, feltételezve az átadás-átvétel lehetőségét. 102 Kiss G. 1937. 145. 103 Kiss G. 1937. 145.