Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918. szeptember–november)

168 GUNGL FERENC léseket, politikai tüntetéseket. Szervezett keretek között tanulják a tudományos szocializmus elméletét. A gyárosok, földbirtokosok megadóztatását, az inflációs folyamat megállítását, a háborús bűnösök bíróság elé állítását, és Magyarország függetlenségének kivívását.

5 Október 8-án a szociáldemokrata párt nyilvánosságra hozta politikai irányvonalát. A párt követelte Magyarország függetlenségét, nemzetgyűlési választások megtartását, új magyar kormány kinevezését, a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a földreform megvalósítását, az ipari üzemek szocializálását, a közigazgatási reform bevezetését, a nemzetiségiek anyanyelve szabad használatát, a frontról hazatért katonák, hadirokkant munkások, hadiözvegyek, és árvák teljes kártalanítását.

6 A szociáldemokrata párt politikája egyáltalán nem mozgósította a proletártömegeket a kormányzat megdöntésére és a néphatalom létrehozására. Felszólította a királyt, hogy új magyar kormányt nevezzen ki. A nemzeti egyenjogúságot csak az anyanyelv szabad használatára korlátozta. A földreform megoldásáról általánosan beszélt, nem mondta ki világosan, hogy a földbirtok mekkora részét kell igénybe venni. A parasztok a földért kötelesek megváltást fizetni, a földbirtokosok kártérítést kapjanak. A már működő munkástanácsokról nem tesznek említést.

7 A szociáldemokrata párt helyi szervezetei mindenütt tartottak munkásgyűléseket, ahol foglalkoztak a követendő politikai vonal kialakításával. Pécs és környékén megtartott szociáldemokrata gyűlések követték a párt politikáját. Bár egyes szervezetekben fellépő jobboldali elemek erélyesen tiltakoztak az ipari üzemek szocializálása és a földreform végrehajtása ellen. Magyarország függetlenségének követelését illúziónak nevezték.

8 Október 13-án a szociáldemokrata párt a fővárosban rendkívüli kongresszust hívott össze. A kongresszuson két kérdés állt a vita középpontjában. 1. A háború azonnali befejezése és a béke megteremtése. 2. Magyarország jövőjének felvázolása. A szociáldemokrata párt vezetőségének beszámolója foglalkozott a dualista rendszer bukásának okaival, Magyarország függetlenségének kivívásával, a szociáldemokraták részvételével a hatalomban, az október 8-án nyilvánosságra hozott politikai irányvonal megerősítésével, a „tulajdonviszonyok szociális átalakításával", de ennek elérését hosszú időre tették. Elítélték 5 Munkás. 1918. október 12. 6 Népszava, 1918. október 8. Munkás, 1918. október 12. 7 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1—2. köt. Bp. 1970. 157—158. 8 W

eltner Jakab: Forradalom, bolsevizmus, emigráció. Bp. 1929. 14—15. Munkás, 1918. október 12. mindazokat a szociáldemokratákat, akik a tanácshatalom létrejöttét sürgették. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi helyzetben és a belpolitikában létrejött változások nem teszik lehetővé, hogy a szociáldemokrata programot egyedül megvalósítsák, ezért kell szövetségeseket keresni a polgári pártok között.

9 A szociáldemokrata párt nem akart önálló osztálypolitikát folytatni, a forradalmi mozgalomban a proletártömegeket vezetni. Ehelyett az uralkodó osztályok oldalára álltak, hűségesen követték politikájukat. Ennek lényege; reformok bevezetése útján megszilárdítani a polgári rendszert, minden eszközzel elhárítani a forradalmat.

10 A Károlyi-párt, az Országos Polgári Radikális Párt üdvözlete a szociáldemokrata párt politikáját a demokratikus pártok együttműködésére. A három párt koalícióra lépett. Az országban kialakult politikai helyzetet csak mélyreható politikai válságként értékelték. Legális módon régi politikai módszerekkel akartak hatalomra kerülni. A királypárti erőkkel megegyezést kötni a háború befejezésére, a béke megkötésére, az új magyar kormány, és Károlyi Mihály miniszterelnök kinevezésére. Károlyi volt az egyetlen magyar politikus, aki alkalmas volt a miniszterelnöki funkcióra, mert nem vett részt a háborús uszításban, az imperialista hadviselést támogató politikai harcban, az antant hatalmak előtt tekintéllyel rendelkezett.

11 A koalíciós pártok helyi szervezetei a kijelölt politika alapján dolgoztak a tömegek körében. Október 21—22-én Pécsett megtartott városi tanács közgyűlésen a szociáldemokraták, polgári radikális politikusok követelték a háború befejezését, a béke megkötését, parlementi választások kiírását, demokratikus szabadságjogok biztosítását, új magyar kormány kinevezését, Magyarország függetlenségét. A reakciós törvényhatósági bizottsági tagok mereven ragaszkodtak az Osztrák—Magyar Monarchia létéhez. Magyarországot a világ legdemokratikusabb országának nevezték.

12 Magyarország a polgári demokratikus forradalom küszöbén állt, de a forradalom kibontakozásához a döntő lökést nem a belpolitikai események, hanem elsősorban a külpolitikai események adták. Október 7-én kikiáltották Lengyelország függetlenségét, október 28-án a Csehszlovák állam megalakítását, október 29-én Horvátország csatlakozott a délszláv államhoz. 9 Népszava, 1918. október 14. 10 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1—2. köt. Bp. 1970. 157—162. 11 Mérei Gyula: A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp. 1969. 9—11. 12 B. m. L. Pécs. Városi Tanács., közgy. jkv. 138/1918.