Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Adatok az Angster orgona- és harmóniumgyár történetéhez

AZ ANGSTER-GYÁR 143 munkarendjét, s ezt kifüggeszteni az üzemben. A 20. század elejének munkakövetelményeinek megismeréséhez kiváló adatokat nyújtanak ezek a dokumentumok. Az Angster gyár 1903-ban készítette el az első munkarendjét.

19 Ez a munkarend tulajdonképpen az akkor általánosan használatban lévő gyári munkarendek szellemében készült, kiegészítve a gyár speciális követelményeivel. A munkarend tárgyalja a munkások szakma szerinti megoszlását, a gyár munkaidejét, a fizetési levonásokat és foglalkozik a felmondási feltételekkel is. A gyár személyzetének felosztását közli a munkarend elsőként. Eszerint a gyár dolgozóit öt csoportra osztották. a) tisztviselők (üzemvezetők), b) hangolok és orgonaépítők, c) accordmunkások és napibérmunkások, d) napszámosok, e) tanoncok (csak 12 év felett). A munkaidőt napi 10 órában határozták meg. A munkarend kitért a munkaszüneti napok felsorolására, ezek a vasár- és ünnepnapok (városi ünnepek), valamint május elseje. Félnapi munkaszünet, amikor délután 4-ig tartott a munka, karácsony, újév, húsvét és pünkösd előtti napon, valamint nagypéntek és farsang keddjén járt. Ha a gyárnak sürgős megrendelése volt, a 10 órás munkaidőn túl is igénybe vehették a munkásokat, óránként 5 fillér különdíjért. A túlórázás felső határát is megjelölte a munkarend, eszerint reggel 5-től este 9-ig, tehát összesen 16 órát tarthatott. A munkarend meghatározása alapján a tanoncok foglalkoztatásának felső határát is ismerjük. A 14 éven aluli tanoncok, túlórázással együtt 10 órát, a 14 éven felüliek 12 órát dolgozhattak. A levonásokkal foglalkozott a munkarend harmadik része. Ezek két részre oszthatók. Elsőként a munkás által okozott különböző károk és szabályok be nem tartásáért fizetendő büntetéseket részletezte. A levonások másik csoportjába a biztosítási kötelezettségek tartoztak. Levonás járt tehát gondatlanságért, szándékos kár okozásáért, valamint szerszámrongálásért. Ezekben az esetekben az okozott kár teljes összegét téríttették meg a munkással. 5 korona alatti büntetést fizettek szabálysértésekkor. Ezek részben baleseti rendszabályok, [d), e), i)] részben a politikai jellegű cselekedetek megakadályozására szolgáltak, [f), g)]. 5 korona alatti büntetést fizettek tehát azok: a) aki igazolatlanul hiányzott vagy elkésett, b) aki a gyáros engedélye nélkül a munkaidőn kívül magának vagy másnak dolgozott, c) aki a gyár területén goromba, káromkodó vagy szitkozódó kifejezésekkel élt vagy veszeke19 B. m. L. Angster gyár ir. Dat. 1903 (munkarend). dett vagy verekedett, mást sértegetett, vagy a női munkásokkal szemben illetlenül viselkedett, d) aki szeszes italt a gyár területére vagy a gyári helyiségekbe behozott, e) aki a gyár területén vagy a vidéken végzendő munkánál vagy a templomban dolgozva dohányzott, f) aki a gyáros tudta vagy beleegyezése nélkül a gyár bármely helyiségében felhívást, hirdetményt kifüggesztett vagy ilyeneket forgalomba hozott, g) aki a gyáros tudta vagy beleegyezése nélkül bármely célra gyűjtést rendezett, h) aki a napszámosokat vagy a tanoncokat illetéktelenül igénybe vette, i) aki a balesetelhárítási intézkedéseket nem tartotta be. Az így összegyűlt pénzt a munkássegélyalap javára fordították. A biztosítási fizetésekről a munkarend így rendelkezett: ,,A munkás tartozik a kerületi betegsegélyző pénztár tagja lenni és megállapított betegsegélyező járulékhoz 2

/

3-ad részben hozzájárulni, mely az összegbérből levonatik és illeték fejében megbetegedés esetén a törvényben előírt segélyezésben részesül." A gyári alkalmazottak és munkások baleset ellen is biztosítva voltak, ezért keresetük fél százalékát vonták le. A felmondási feltételeket a munkarend utolsó részében ismerteti. A felmondási határidőt 14 napban határozták meg. A gyárosnak azonban jogában állt a munkásait a felmondási idő nélkül is elbocsátani a következő esetekben, ha: a) bűntettet követett el, b) a gyárost és annak családját bántalmazta, c) ismételten dohányzott, d) a szerződésileg elvállalt munkát teljesíteni képtelen volt, e) műhelyben készült rajzokat, munkát eltulajdonított, lemásolt, az üzem belső működéséről közléseket adott vagy nyilvános helyen beszélt erről, f) ragályos betegségben szenvedett. A munkarendben szereplő intézkedések megfogalmazására és megtartására szükség volt. A gyár természetéből adódóan ugyanis sok volt a baleseti veszély, s ennek megakadályozására szolgáltak ezek a szabályok. Ezért szerepel az azonnali elbocsájtások között pl. a dohányzási tilalom megszegése, mert a gyárban sok gyúlékony anyaggal (fával, celluloiddal) dolgoztak. Ezek a szóban, írásban megfogalmazott tilalmak nem voltak elegendőek a biztonságos munkához. A gyárban 1901—1949 között a városi Iparhatóság által vezetett gyárvizsgálati könyv tudósít az üzem és baleset biztonsági intézkedésekről és azok hiányosságáról.

20 Az 1900-as évek viszonyait így összegezhetjük a 20 B. m. L. Angster gyár ir. Dat. 1901—1949 (iparhatósági jelentés gyárvizsgálati könyv).