Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Fetter, Antal: Pécs 1722-ben

PÉCS 1722-BEN FETTER ANTAL Pécs első térképvázlatát a törökök kivonulása után (1687-ben) Hauy francia mérnök készítette: részleteket nem tartalmaz, csak a belvárost, illetve a városfallal körülhatárolt területet és annak a főbb utcákkal zárt tömbjeit ábrázolja a török épületek bejelölésével. Ezt követően készült az 1693-ös telekösszeírás — adóztatás és állagrögzítés céljából: ez (mai szemmel nézve) nem eléggé szabatos. A telkek sorszámozással, lépésben megadott méretekkel és részben a rajtuk lévő épületek milyenségének és mennyiségének meghatározásával szerepelnek — az utcák megnevezése nélkül. 1722-ben a város tanácsa újabb összeírást és felmérést készíttetett. Ez már nagyobb pontossággal készült, és a méreteket (az akkori hivatalos mértékegységgel) ölekben adja meg. 1777-ben Duplatre mérnök is készített egy, a belvárost ábrázoló térképet — hogy ez mennyire hiteles, nem ellenőrizhető, hiszen csak másolatait ismerjük. Az 1722-es Pécs térképvázlatát Babies András közölte a Pécsi Műszaki Szemle V. évfolyamának 3. számában (1960), s ennek alapján készült az l:1000-es méretarányú városmakett. A munka közben észlelt hiányosságok ébresztettek rá arra, hogy egy új térkép szerkesztésére van szükség, amely az 1:1000 méretarányhoz megfelelő pontosságot biztosít, ehhez viszont szükség volt olyan anyagra, amely egy végleges (és mérethelyes!) térkép elkészítéséhez pontos adatokat nyújt. A levéltár anyagából először Németh Béla munkája került vizsgálat alá, de nem felelt meg, mert a telkek méretadatai nem voltak teljes értékűek. Ugyanekkor került kezembe Szőnyi Ottónak ezzel kapcsolatos, vázlatos munkája (4 db fénymásolat) — szintén minden mérethelyesség nélkül. További kutatás után jutottam a már említett 1722-es telekösszeíráshoz (Grundtbuch Gemainer Stadt Fünfkirchen), amely a munka elvégzéséhez tökéletesen kielégítőnek bizonyult. Az öt kéziratos kötet összesen 754 tételt tartalmaz.* * Részletes ismertetését lásd Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről. Baranyai Hely történetírás 1971. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. 21—35. lapok. (A Belváros térképvázlata a 24—25. lapok között.) Egy-egy tétel magában foglalja a telek minden oldalának és tengelyének méretét, a lakóépületeket, megemlíti a szomszédokat és a környező utcákat, nevezetesebb épületeket, közli a tulajdonos nevét, s az égtáj megjelölésével még a térképezés tökéletességét is lehetővé teszi. Belváros („Innere Stadt") A városfallal határolt területen 456 telek van — utcahálózata igen csekély eltéréssel azonos a mai utcarendszerrel. Erről tanúskodik korábbról Hauy 1687-es, későbbről Duplatre 1777-es képe is, sőt, az 1722-es telekösszeírásban megadott méreteket a mai (1912-es kataszteri) térképre is át lehet vetíteni. A belváros szerkezete és a tömbökön belüli utcahálózat szinte teljesen azonos a maival. Az utcák girbe-gurba vonalvezetése még a török időkre, vagy az előttre vezethető vissza. A telkek nagysága, határvonalai szintén többnyire azonosak a mai határokkal — természetes azonban, hogy a tulajdonosok (esetleg többször is) változtak. Az 1695. évi összeírás (Conscriptio Civitatis Quinqueecclesiensis) felsorolásában a fallal kerített városrészhez,** a mai belvároshoz 335 telek tartozott, melyeken a lakott épületek száma 305, a romos házaké 39. Puszta (beépítetlen) és ismeretlen tulajdonosú telek 38 volt. A török kiűzése után a város kihalt, lakossága alig volt, sok a romos épület — szükség volt a terület betelepítésére. Az első német telepesek 1688 körül Németország Swaben tartományából jöttek és á falak övezte területen, a mai belvárosban telepedtek le — főleg hivatalnokok, kézművesek és kereskedők. A többségében lévő német nyelvű lakosság saját soraiból választotta a vezetőket: ez mind az ügyintézésben, mind az utcanevekben megmutatkozott .. . (Az 1696-os összeírásban szereplő lakosság 25,3%-a volt magyar.) Ha összehasonlítjuk az 1696-os összeírásban található neveket az 1722-es összeírás neveivel, meg** Az 1722-es adatok szerint a védőmű hossza 3590 méter.