Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Helytörténet - Madas, József: Török temető Pécsett
122 MADAS JÓZSEF latos bejelentés alapján, a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya leletmentő ásatást végzett a területen. A Szigeti úttal párhuzamosan futó, К—Ny-i irányú távfűtővezeték nyomvonalán a földmunkákkal csontvázas sírok kerültek elő. Mintegy 60—80 méter hosszúságban, átlagosan 150—200 cm mélységben levő sírok pontosabb adatait nem ismerjük, mivel a folyamatos munka során azok többségét elpusztították. Elmondás alapján azonban az is rekonstruálható volt, hogy a sírok egymástól való távolsága átlagosan 1,5 méter volt, és mintegy 60—70 sír kerülhetett elő ezen a területen. A földmunkák utolsó stádiumában egy sír hiteles kibontására mégis sor kerülhetett. A nyújtott csontváz É—D-i tájolású volt, mélysége 140 cm. Határozott mellékletet a sír nem tartalmazott. A váz közelében csupán egy vasszeg és néhány mázas cseréptöredék került elő. Ezek a cseréptöredékek leginkább a XVI— XVII. századi kormeghatározást igazolják. 10 Teljesség kedvéért röviden összefoglaljuk a telek további sorsát. Fonyó Sándor 1763-ban kelt végrendeletében 11 telkének északi felén szeretetotthont, „Collegium Defficientium"-ot kívánt alapítani. Ezt megelőzően, a telek délnyugati sarkán jelentős manzar10 A leletmentő ásatást Bándy Gábor végezte. Ezúton köszönöm az ásatás eredményeiről nyújtott tájékoztatását, valamint a közlésre adott szíves hozzájárulását. 11 Hh. Lt. Fasc. С +. No. 99. Köszönetemet fejezem ki Petrovich Ede káptalani levéltárosnak a latin nyelvű okmányok szabatos fordításáért és nyújtott egyéb támogatásáért. dos, barokk épületet emelt 1762-ben, a későbbi ,,Stock-ház"-at. Terve nem valósult meg, hanem 1767-ben bekövetkezett halála után e vagyon — bizonyos feltételek mellett — a városra szállt. Ezt jelzi a Stock-ház kapuja felett még most is jól olvasható 1767-es évszám. Nem kapta meg a város, a helyszínrajzon a keleti oldalon feltüntetett, négy kisebb részletet, melyek a belvárosi plébánia, illetve a papi szeminárium birtokába kerültek. A város birtokába került telekkomplexum kezdettől fogva, egészen a XX. század közepéig katonai célokat szolgált. Északi részén a kibővített Bedekovics major lett a Krajczár kaszárnya, melyet 1900-ban, a Ferenc József laktanya építésekor bontottak le. Mikor az 1780-as évek elején Pécs egy öt vármegyére kiterjedt hatáskörű katonai parancsnokság székhelye lett, a Fonyó építette ház lett a parancsnkosági épület, „das Generalathaus". Egy ideig maga a parancsnokoló tábornok is itt lakott. A parancsnokság megszűntével kaszárnya, katonai fogház lett. Ekkor cserélte fel a közhasználat a fenti díszes nevet Stock-házra. Később ismét katonai, helyi parancsnokság lett, a Nagy kaszárnya. De mikor a Rókus utcai fronton végig megépültek a Ferenc József laktanya nagy épületei 1900-ban, maga a Stock-ház visszakerült a város kezelésébe és városi üzemek, adminisztráció működött benne. A felszabadulás óta szociális és egészségügyi intézményeknek ad helyet. Az egykori Ferenc József laktanya épületei, jelentős átépítés után, az utóbbi években már oktatási célokat szolgálnak, csak egyik épületében van szeretetotthon. így teljesült — ha két évszázad késedelemmel is — az egykori örökhagyó szándéka.
