Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Madas, József: Török temető Pécsett

TÖRÖK TEMETŐ PÉCSETT 119 moditati, ac occasioni toties nominati Conventus ea in parte prospectum iri volens, adhibito etiam ad Latus Suum Reverendo in Christo Fratre Patre Paulo Levachich actuali Gvardiano, certum quen­dam fundum, ante Portám Szigethiensem, in Se­pulturis Turcarum Situatum, Longitudinis quidem Passuum hominis Numero ducentorum et Trigin­ta Sex, Latitudinis verő passuum Centum Triginta Sex (:Uti Literae Superinde Donationales, et Con­firmationales Authenticae, coram nobis Origi­naliter in Specie remonstratae id ipsum liquido testarentur:) Cujus metae ab Oriente, Terrae Dni Makar: A meridie, Via Regia versus Szigethum: ab occidente, Sepultura Turcarum : a Septentrione vero, viduae defuncti Dni Bedekovics, nunc vero Rnssimo Dno Georgio Kapucsi, Praeposito Sancti Benedicti de Kaposfő, Cantori et Concanonico Nostro oppignoratum Allodium, proxima vicini­tate junguntur, praelibato Rnssimo Dno Praepo­sito Vicino, Successoribusque, Cessionariis ac Le­gatariis ejusdem, ad liberam dispositionem, in et pro Summa Florenorum Triginta, effective depo­sitorum, ac Levatorum jure perpetuo, ac irrevo­cabiliter vendidit, tradiditque et assignavit. Nul­lum jus, nullamve jurisdictionem per amplius pro antelato Conventu in eodem Fundo reservando; verum totalem ас omnimodam libère possidendi, ас disponendi desuper facultatem, in antelatum Rnssimum Dnum Emptorem, transderivando, pa­lam, publice ас manifeste Coram Nobis. Harum Nostrarum vigore, ac Testimonio Literarum me­diarum. Dat Feria Sexta proxima ante Domini­cain Decimam Pentecostes Anno a Partu Virginis : Millesimo, Septingentissimo, decimo quarto. Lecta in Capitulo. A hátlapon: Venditionales Certi fundi per D. Joannem Bana tamquam P. P. Franciscanorum V. Eccl. Sindicum. Alatta a káptalan ép pecsétje. A káptalan tehát megállapítja, hogy ezen adás­vételi szerződést az eredetiben bemutatott ado­mánylevél alapján állította ki. Közli ennek alap­ján hogy a fundus a szigeti kapun kívül, török te­metőben van. Pontosítja a helymeghatározást az­zal, hogy délen a Szigetre vezető királyi út hatá­rolja. Ez már eleve kizárja, hogy a Jakováli Ha­szán dzsámi melletti állítólagos török temetőre gondoljunk, mivel az ezen út déli oldalán lenne. Sajnos a keleti szomszédként megjelölt Makár féle birtok sem igazít el, mivel Makár túl sok bir­tokot kapott Pécsett, de az 1710-ben bekövetke­zett halála utáni években ezen birtokokat felszá­bolták és így a pontos helymeghatározásra alkal­mas, 1722. évben készített telekkönyvbe már az új tulajdonosok kerültek. Pontos útbaigazítást ad azonban az északi szomszéd, Kapucsi György ka­nonok zálogbirtoka. Ugyanis további kutatás révén sikerült megta­lálni az eredeti zálogba adási szerződést, 8 mely 1703-ban kelt. Ez egyértelműen lerögzíti, hogy az allodium északi szomszédja közút, déli szomszédja a ferences atyák kertje. De a továbbiakban: ,,. . . ab orientali, et occidentali omnino Partibus certa Spatiu herbosa et nunc inculto, proxime ad­vicinarentur." Tehát itt már szó sem esik török temetőről, szemben a ferencesek 1690 körül kelt adománylevelével, hanem csak megműveletlen, füves térségeket említ. Tehát ezen terület a török kiűzésétől számított másfél évtized alatt elvesz­tette temető jellegét. Méreteket a záloglevél nem közöl. Pótolja azonban ezt a hiányosságot az 1722­ben felfektetett pécsi telekkönyv, mely teljes ép­ségben megmaradt és a Baranya megyei Levéltár­nak jelentős okmánya. A telekkönyv Sigether Vorstadt с. kötetében, a 76-os sorszám alatt, alábbiakat olvashatjuk: ,,H: Georgius Capusi in der Szigether Vorstadt ha­bendes Haus, undt garten, dess länge rechts 133 Cl: Linkhs aber 129 Cl: die Eingangs bräite 73 Cl: 5 seh: die Mittere 54 Cl: die hintere, undt Ende 58 Cl:. Dessen Nachbar v. Sonnen aufgang Matthias Andrasovics öede Haus Stöll, undt gar­ten, v. Mittag die Szigether gasse, v. Nidergang Linkhs Catharina Voglizin hinterlassene Wittib Haus, undt garten rechts aber ein öeder Plaz, v. Mitter Nacht Sti Rochi gasse aus Lauftet." A telekkönyv szerint tehát a volt zálogbirtok és a volt ferences telek már egy egységet alkot Ka­pucsi tulajdonában. A még 1703-ban műveletlen, füves térségek már magántelkek. A helyszínrajzon az 1722. évi állapotot — a je­lenlegi állapotokat feltüntető folytonos vonalak mellett — szaggatott vonal jelöli. Jól látható, hogy a telek két jól elhatárolható részre oszlik. Északon egy kisebb, kelet-nyugati irányban elnyúló, B-vel jelölt rész. Ez volt a telek magja, Bedekovics Kris­tóf egykori allodiuma. Ehhez csatlakozik délről egy álló téglalap alakú telekrész, F betűvel jelöl­ve, eredmény vonallal keretezve. Ez pedig a feren­cesektől vásárolt telek. Ha egybevetjük a telekkönyv ölekben meg­adott méreteit a ferencesek eredeti adományleve­lében közölt „emberi lépésekkel", azt nyerjük, hogy egy lépés hossza 0,82—0,84 m. Ha a pécsi 1695. évi telekösszeírásban ugyancsak lépésekben megadott értékeit átszámítjuk, egy lépés hosszra 0,8—0,9 m közötti értékeket kapunk. így a vizs­gált telekre vonatkozó méretek jól egyezőnek mondhatók. A nyugati szomszéd parcella a telekkönyvben 78. sorszám alatt szerepel. A helyszínrajzon Z betű jelzi. Ennél, a szomszédság ismertetésénél a kö­vetkezőket olvashatjuk: ,,. .. v. Nidergang und 8 Hh. Lt. Prot. I. kötet. pp. 111—112.

Next

/
Thumbnails
Contents