Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK 103 ben épült küsztendili Ahmed bej dzsámijánál

19 is megtaláljuk. Az imaterem hosszházának középtengelyében egy-egy ugyancsak kőkeretes, felül az ablakokéhoz hasonlóan stukkódíszes keretezésű tükörmezővel díszített — könyvek tartására szolgáló — falifülke van. (10. kép.) A kiblafal tengelyében a gazdagon profilált keretezésű mihráb áll, amely igen közeli rokonságot mutat a pécsi Jakováli Haszán

20 és a Gázi Kászim pasa dzsámik mihrábjának dekoratív részleteivel, valamint a siklósi Malkocs bej dzsámi újabban feltárt mihrábjával. Dzsáminknak azonban eredetileg — ma már csak nyomaiban igazolhatóan — az előcsarnok délkeleti falában is volt egy mihráb ja, s ezzel, valamint a már korábban említett „L" alakú előcsarnokával egyedülálló a magyarországi emlékanyagban. (11. kép.) Gyakori megoldásként találkozunk a balkáni és a törökországi dzsámiknál egyaránt a több mihráb alkalmazásával, amelyeket rendszerint a főhomlokzaton — az előcsarnokban a bejárat mindkét oldalán — alakítottak ki. A mellékmihrábnak az ilymódon történő elhelyezését lát19 Gerő Gy. : A magyarországi török építészet emlékei. Budapest, 1971. — Kézirat. 137. old. 20 Gerő Gy.: Pécs törökkori emlékei. Budapest 1962. 71. old. hatjuk a banjalukai Ferhát pasa dzsáminál,

21 vagy a szófiai Banjabasi

22 és a sumeni Tombul dzsámiknál. Ez utóbbi azonban már a XVIII. század elején épült. A tizennégyszög feléből kialakított alaprajzú, sztalaktitboltozattal fedett és gazdagon profilált keretbe foglalt imafülkétől jobbra állott — s eredetileg minden valószínűség szerint kőből készült — mimbernek itt is kőből épített alapja volt, miként azt a szigetvári Ali pasa, a pécsi Jakováli Haszán, valamint a siklósi Malkocs bej dzsámi feltárása során előkerült alapmaradványok is igazolják. A hazai emlékanyagból csupán egyetlen number korlátkövének maradványa ismeretes. Ez a faragott kőtöredék az egykori budai Fethije dzsámi—a középkori Mária Magdolna templomból átalakított dzsámi — mimberjéhez tartozott.

23 Az 1598-ban létesült dzsámi mimberjének faragott maradványa szinte csaknem pontos mása a mint21 I. Zdrakovic: i. m. 123—125. old., alaprajza a 125 oldalon. 22 T. Zlatev: Bulgarskij

at grad prez eoohata na vzrazsdaneto. Szófia, 1955. 61—66. old.; alaprajza a 64. oldalon, 60. kép. 2! Gerő Gy.: Buda török műemlékei. Budapest G. old. 10. A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi belső terének részlete.