Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

100 GERŐ GYÖZÖ 6. A magyarországi dzsámitípusok. seggel azt az összefüggést a hazai emlékanyag és a boszniai vilajet dzsámijai között. A szigetvári Szülejmán khán dzsámijának — amely röviddel a város 1566. évi elfoglalását követően épült — állított téglalap alaprajzú imaterméhez a főhomlokzat előtt, valamint a hosszház bal oldalával párhuzamosan egy „L" alakú előcsarnok csatlakozott, mely három oldalról nyitott

14 volt, s azt csupán a délkeleti oldalon zárta le fal. (7. kép.) Árkádívei, valamint az azokat tartó pillérek — a dzsámi épületéhez hasonlóan — ugyancsak téglából épülhettek. Mináréja a hosszház jobb oldalán — az előcsarnokkal való találkozásnál — állott (8. kép), s ugyancsak téglából épített volt. Az imatermet és az előcsarnokot — 14 Uo,: 112. old.