Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

96 GERÖ GYÖZÖ tében a Nyugat és a Kelet ötvözetéből és kölcsönhatásából született városkép alakult ki,

2 amelyben azonban az új csak a legritkább esetben lett uralkodóvá. (2. kép.) Pécsett a középkori eredetű Székesegyház — Szülejmán szultán dzsámija — a Ferencesek temploma — Merni pasa dzsámija —, avagy Szathmáry püspök tettyei nyaralója — a bektásiak tekkéje — vagy a mai Káptalan utca 2. számú, ugyancsak középkori épület a török uralom ideje alatt is nagyrészt megőrizte eredeti arculatát, s jellegzetes tömegét. Ezzel szemben azonban már Szigetvár városképe teljes mértékben a török építkezések eredményeként jött létre, s abban az oszmán török elem egyeduralkodó szerepet tölt be. (3. kép.) A következőkben szeretnék rátérni, s röviden ismertetni azokat az újabb feltárásokat, amelyeket az utóbbi évek folyamán a megye területén ma is egészben, vagy részben álló dzsámikban vé2 Gerő Gy.: Pécs török műemlékei. Budapest, 1960. 6—7. old. geztünk, s beszámolni e kutatások összegezett eredményeiről. A foglalást követően a törökök első építő tevékenységeként említhetjük a templomok dzsámivá alakítását. Az iszlám hatalmának jelképeként, — ezzel egyben természetesen vallási célokat is szolgálva — rendszerint az elfoglalt város jelentősebb templomát, avagy templomait kezdetben csak ideiglenes jelleggel — abban a muzulmán liturgia követelményeinek megfelelő átalakításokat elvégezve — azokat dzsámivá tették. Így történt ez Budán, Pécsett, avagy Siklóson, ahol mint Dzselálzáde — a szemtanú — elbeszéléséből tudjuk: „ ... tornyait minárékká alakították át, s hangzott róluk az ezán ... a templomok és zárdák dzsámikká lettek. A kereszteket összetörték, a bálványokat elrombolták .. ."

3 De ugyanez történt Pécsett is, ahol az épület eredeti architektúráját nagyrészt érintetlenül hagyva a középkori Székes3 Thury J.: Török történetírók. II. (1521—1566). Budapest, 1896. 240. old. l. Baranya megye térképe a török épületek lelőhelyeinek feltüntetésével.