Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Kiss, Attila:†Papp László 1903–1973

zására 1958-ban került sor, amikor a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze lett. Munkáját ugyanott folytatta, ahol közel harminc évvel korábban abbahagyta: a magyar későközépkor településeinek kutatására helyezte tevékenységének súlyát. A mohácsi csatatéren végzett régészeti kutatásai során talán Kárpát-medence területén egyedülálló részletességgel rekonstruálta — régészeti módszerekkel — a középkori településhálózatot. Ezzel a munkával párhuzamosan, éppen a középkori települések helyének meghatározásával és azzal a szívóssággal, mely még súlyos betegen is erőt adott a tízesztendős kutatás befejezéséhez, sikerült a nagy csatavesztés egyik tömegsírját, másutt pedig a csatában elesettek néhány sírjának megtalálásával a mohácsi csata helyének és lefolyásának kérdését közelebb vinni a végső tudományos megoldáshoz. Az előbb jelzett munkák mellett ezekben az években erejét meghaladó mértékben vállalta el a pécsi Janus Pannonius Múzeum, majd a Baranya megyei múzeumok igazgatásával járó feladatokat; végzett kutatásokat a bólyi és nagyharsányi avarkori temetőkben, vezette a mecseknádasdi Réka vár próbakutatását és több leletmentő ásatást. 1964-ben Papp László mint igazgató nyugdíjba vonult, de mint régész tovább folytatta kutatásait: a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének keretében középkori települések feltárását végezte, s 1971ben a sátorhelyi tömegsír közelében vezette élete utolsó ásatását. A Mohács környéki település-kutatási eredmények feldolgozása és a mohácsi csata történetirégészeti adatokkal való együttes rekonstrukciójának végzése közben, 1973-ban ragadta el a halál. Papp Lászlónak a régészet terén kifejtett tudományos munkássága mind a középkori magyar falukutatás, mind a mohácsi csata körülményeinek tisztázása terén a magyar régészet és hadtörténeti kutatás új ágát indította el. KISS ATTILA 1903—1973 Papp László válogatott (régészeti) bibliográfiája 1. Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. Néprajzi Értesítő 23 (1931) 137—152. 2. A mohácsi csatahely kutatása. — Die Forschung des Schlachtfeldes von Mohács. JPMÉ 5 (1960) 197—251, 251—252. 3. Ujabb kutatások a mohácsi csatatéren. — Neuere Ausgrabungen auf dem Schlachtfeld von Mohács. JPMÉ 7 (1962) 199—219, 221. 4. A bólyi avarkori temető. — Der awarenzeitliche Friedhof von Boly. JPMÉ 7 (1962) 163—189, 192—193. 5. A nagyharsányi avarkori temető. — Das awarenzeitliche Gräberfeld von Nagyharsány. JPMÉ 8 (1963) 113—139, 141. 6. Szigetvár XVI—

XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai. — Das Festungssystem von Szigetvár und seine Skizzen im XVI—

XVII. Jht. — Sistem utvrdenja Sigetvara u XVI—

XVII. vijeku i prikazi о njemu. JPMÉ 10 (1965) 213—252, 253—254, 254—255. 7. Az elpusztult baranyai falvak kutatása. Műemlékvédelem 10 (1966) 103—107. 8. A mohácsi csatatér. Műemlékvédelem 10 (1966) 96—103. 9. Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. — Test-Excavation of Rékavár on the Alleged Birthplace of Saint-Margaret of Scotland. A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. (Pécs 1967) 10. Forschungen auf dem Schlachtfeld zu Mohács 1964—1968. MTA Régészeti Intézetének Közleményei 1/1970. 160—162. 11. Eine jungsteinzeitliche Siedlung und Gräber in Letkés. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 3 (1972) 15—58.