Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye)

276 FÜGGELÉK Baranyai Ilona A Baranya megyei bosnyák-sokac hímzés és díszítő elemei A fenti megkülönböztetés magyarázatául meg kell említenem: bár a köztudat a Baranya megyében lakó katolikus szlávokat egységesen sokacnak tartja, sőt a pécsi múzeum néprajzi térképe is - pár évvel ezelőtt így láttam - egyedül a sokac megjelölést használja, valójában két különböző népcsoportról van szó. Sokacok a Duna és Dráva mellékén lakók meg a mohácsiak, a pécsvidékiek mindig bosnyáknak vagy horvátnak nevezték magukat, sohasem sokacnak. Ismeretes, hogy a kutatók, akik a baranyai és bácskai délszlávok eredetének kérdésével foglalkoztak, egyöntetűen azt vallják, hogy a Balkán különböző vidékeiről jöttek hazánkba. A „Baranya múltja és jelenje" című műben a sokacok néprajzát tárgyaló fejezet írója szerint a pécsvidékiek Boszniából, a sokacok pedig Makedóniából származnak. Az alalkati különbségek, eltérő viselet és ejtésbeli sajátságok is arra mutatnak, hogy a bosnyák és a sokac nem egységes népcsoport. A hímzések alapanyaga a vászon (tkanje, platno). Házilag szövik, általában sima felülettel, de ismerik a mintás szövést is, amit vastagabb szál felvetésével illetőleg bevetésével érnek cl. Ha csak hosszsávokkal mintázott a vászon, presarivano a neve. Ha kockásán mintás: sarenac, ha pedig a hosszsávokat kihagyásosan szövik, hogy pettyezett sorok alakulnak, na dascice a megjelölés. A hímzőfonál: vastag vagy többszálú pamukszál, színes vagy fehér. Fehér pamukkal csak a vagdalásos mustrák és a régi vitanje (fehér-hímzés) mintái hímzettek. A selyemmel való hímzés újabb időkben jött divatba. A színes hímzésekben az uralkodó szín a fekete, piros vagy kék kíséretében; a sárga, zöld, lila, mint járulékszín, kis foltok kitöltésére szolgál. A hímzés színei az életkorhoz alkalmazkodnak, az öregek ruháján a hímzés tiszta fekete. A hímzőöltések közül főképpen a keresztöltést alkalmazzák (krstacke, krstakimo vez). A keresztöltésnek azonban egészen sajátos módját használják, ti. ha azonos színből több keresztszem sorakozik egymásután, akkor az egész sort az alsó öltéssel átfogják, erre a felső öltést sűrűn varrják, a fonalat tágan hagyják, miáltal a hímzés plasztikussá lesz és a vászonalapot tökéletesen fedi. A povlacanski ue^-lapos hímzés. Ugyancsak olvasott szálon varrják. A régi fehérhímzések főleg laposöltéssel készültek. A láncöltésnek pruzanke a neve. A vászonéleket nyolcasöltés módján varrják össze, ez odvazabodka. Az izopaka laposöltés, melyet középütt leöltenek fonák-