Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Régészet - Jerem, Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye)

8ö JEREM ERZSÉBET fibulák trapéz alakú, többnyire díszített láblemezű változatai.

10 A négyszögletes láblemezű ívfibulák a beremendiekhez hasonlóan főleg ezüstből készültek,

11 néhány kiemelkedően gazdag fejedelmi temetkezésből arany példányokat is ismerünk.

12 Az egyszerűbb, bronzból készült azonos típusok viszonylag ritkábbak, inkább 3. Dunától K-re eső területekre jellemzők.

13 Elterjedési területük meglehetősen nagy, Makedóniától É-felé haladva a klasszikus illyr glasinaci kör, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, a Szerémség és DélMagyarország számos lelőhelyéről ismertek.

14 (9. ábra, elterjedési térkép.) Számunkra különösen fontos, hogy görög import áru segítségével jól keltezhető fejedelmi temetkezésekben is megtalálhatók.

15 így általuk nemcsak az illyr kultúra területén, hanem a tőle északra elhelyezkedő DK-alpesi hallstatti körben is pontosabb keltezési lehetőségünk adódik. Most már nem csupán közvetett módszerre, itáliai minták után helyi műhelyekben készült fibula típusok (Certosa fibulák) segítségével történő korhatározásra vagyunk utalva, mert a zárt" síregyüttesekben meglévő, azonos fémműves10 A görög előzményekhez, valamint a makedóniai és thraciai lelőhelyekhez lásd a biblographiát Mano-Zisi, D.,Popovic, Lj., Novi Pazar p. 98. 11 Beaumont, R. L., Greek Influence in the Adriatic Sea before the Fourth Century В. С JHS. LVI. (1936). p. 181, sqq. A szerző feltételezi, hogy a görögök és illyrek között folyó kereskedelem egyik árucikke éppen az ezüst volt. A fejedelmi temetkezésekben az i. e. VI. századtól megjelenő ezüst ékszerek, .ruhadíszek, övek azt bizonyítják, hogy az illyrek az ezüsttel nem csupán mint nyersanyaggal kereskedtek, hanem fémműves műhelyeikben fel is dolgozták azt. így egy részüket kész termékként adták el az ezüstben szegényebb barbár törzseknek. 12 Garasanin, D., Katalog Metala. Beograd, 1954. p. 77. Taf. XLIX. 6. Inv. Nr. 1680. (Ismeretlen lelőhelyről). Becattl, G, Oreficeric antiche. Róma, 1955. Pl. XXVII. .132135. Coll. Elgin, Brit. Muz., Mano-Zisi, D.,-Popovic, Lj., Növi Pazar p. 98., Pl. XVII. 3-4 és XXXVII. 13 A már említett magyarországi példányokon kívül (v. ö. 7. jegyz.) Marié, Z., Donja Dolina GZM XIX. (1964.) Taf. IX. 34-35., Garasanin, D.. Katalog Metala p. 76. Taf. XLIX. 17. Tnv.'Nr. 5667, Kupinövo, uo. Taf. XLIX. 15. Inv. Nr. 2841, Vinca. Garasanin, M., Jedna skica kronol. 1st. Glasnik 1951/3-4,.. р. 64-65Г Abb. 4., Amandry, P., Collection Helene Stathatos. Strassbourg, 1953. Fig. 32-33., Berciu, D.,-Comsa, E., Säpäturile de la Balta Verde si Gogosu. Mater, si cercétàri arheologicé II. (1956.) p. 418. fig. 141,4= fig. ,179,6 Gogosu XXV. tum., p. 418. fig. 141,3—fig. 179,7 Gogosu XXIII. tum., p. 427. fig. I5i,2=fig. 179,3 Gogosu XXVIII. turn., p. 441. fig. 163,2 Gogosu XLVIII. turn., Vulpe, A., Necropola Hallstattianä de la Ferigile. Bucuresti, 1967. p. 70. sq. és p. 197. XXIII. T. 7, 10. Nikolov, В., Trakischc Denkmäler im Bezirk Vraca. Izvesztija, Bulletin de l'Institut d'Archéologie XXVIII. (1965.) Abb. 2/d, 12/b és 13/a. 14 Magyarországi lelőhelyek: Beremend, Szentes-Vekerzúg, Békéscsaba-Fényes. Jugoszláviai lelőhelyek: Donja Dolina, Kuzmin, Sotin, Novi Banovci, Kupinovo, Sremska Mitrovica, Vinca, Umcari, Atenica, Novi Pazar, Glasinac (Crvena Lokva, Sarencevo vrtoce, Podpecine, Gosinja planina, Rusanovici, Ilijak, Konogovo, Hrastovaca), Jaj ce, Gorica, Kacanj, Trebeniste. Romániai lelőhelyek: Gogosu, Ferigile. Bulgáriai lelőhelyek: Cervenbreg, Seres, Neokhori, Beli izvor, Krivodol, Altimir. *

s Atenica, Novi Pazar, Kacanj, Glasinac, Trebenisteségi kör termékeihez tartozó darabok megbízhatóbb támpontot nyújtanak. A Szerémségben sok az olyan lelőhely, ahol a beremendivel szinte teljesen azonos összetételű leletegyüttes található.

16 Még a glasinaci sírok között is akad néhány, melyekben a fentiekben tárgyalt fibulákkal együtt asztragalosz öv is van.

17 Négyszögletes láblemezű ívfibuláinkat kísérő másik öv az ún. mramoraci típusú.

18 Mivel ezek az övek feltehetően méltóságjelvények is voltak,

19 többnyire a legelőkelőbbek sírjaiból ismertek, éppen azokból, melyekben görög import áru is van.

20 b) A fibulák másik csoportját a Certosa típusok alkotják. A tipológiailag korábbi fázisba az egyoldalú rugózású, nyújtott, trapéz alakú, gyakran pontkörös díszítésű, gombban végződő lábú fibulák sorolhatók. (5. ábra 6., 6. ábra 5-7., 8. ábra 7-9., II. tábla 2., III. tábla 4-6.) A klasszikus itáliai lelőhelyeken kívül megtalálhatók a korszak délkelet-alpesi,

21 szlovéniai,

22 boszniai,

23 szerémségi

24 és dél-dunántúli

20 síregyütteseiben, míg az illyr kultúra .területén ritkábbak.

26 Ugyanezt mondhatjuk el a későbbi horizonthoz tartozó, gombban, vagy állatfejben végződő lábú 16 Sremska Mitrovica: Brunsmid, ]., i. m. p. 73 sqq., Vinski, Z., Vijesti, p. 59-60., Vinski, Z.,~Vinski-Gasparim, К,. О utjecajima istocno-alpske halstatske kulture i balkanske ilirske kulture na slavonsko-srijemsko Podunavlje. Arheoloski radovi i rasprave II. (1962.) p. 281 sqq., Abb. 106. Kuz'mi n: Brunsmid, ]., i. m. p. 71-72., Abb. 31., Vinski Z., Vijesti p. 60., Abb. 3., Vinski, Z.,-Vinski-Gasparini, K., i. m. p. 281. Sotin: Brunsmid, ]., i. mu p. 73., Vinski, Z., Vijesti p. 60., Abb. 4., Vinski, Z.,-Vinski-Gasparini, K., i. m. p. 282., Abb. 94. N о v i В а п о ve i: Vinski, Z.,-Vinski-Gasparini, К., i. m. p. 280 sq., Abb. 102, 104, 113. Kupinovo: Brunsmid, ]., i. m. p. 73., Garasanin, D., Katalog Metala p. 76., Taf. XLIX. 17., Vinski, Z.,-Vinski-Gasparini, K., i. m. p. 282. Donja Dolina: Marie, Z., i. m. Taf.-'TX. 34-35. 17 Crvena lokva, Ilijak, Hrastovaca. 18 Garasanin, M., Muzeji II. (1949.) p. 126-136., Garasanin, D., Katalog Metala, p. 79., Taf. XXIII. 2., Garasanin, D., Starinar XL (i960.) p. 86-91. fig. 1-4. és 11. az övek elterjedési térképe. Trbuhovic, V., GSANU XII. (1960.) p. 87., Garasanin, M., Simpozijum . . . p. 164., Garasanin, D., Zbornik Nar. Muz. Beograd V. (1967.) p. 31-40., Mano-Zisi, D.,Popovic, Lj., Novi Pazar p. 96-97., Pl. XXV. Egy ilyen övlemez titeli lelőhellyel a MNM-ban is található. Márton, L., A korai La Tène kultúra Magyarországon. AH 11/(1933.) p: 76-81., XVI. t. 4. 19 Mano-Zisi, D.,-Popovic, Lj., Novi Pazar p. 96. 20 Novi Pazar, Glasinac, Kacanj. A négyszögletes láblemezű, egyhurkú ívfibulák elterjedési térképén - 9. ábra jelöltük azt is, ahol asztragalosz öv, vagy mramoraci típusú öv szerepel kísérő leletként. 21 Primas, M., Zur Verbreitung und Zeitstellung der Certosafibeln. Jb. RGZM 14 (1967) p. 99-133. : Elterjedési térképekkel és típusonként csoportosított lelőhely felsorolással, melyek között az E és F listán szerepelnek a beremendi darabok párhuzamai. A délkelet-alpesi területről Meclo, S. Lucia, Kanzianiberg bei Villach a legfontosabb lelőhelyek. 22 Magdalenska gora, Vace, Brezje, Volcje njive, Malencc, Vinkov vrh, Rovisce, Zagorje, Smarjeta, Lukovica, Podzcmelj, Druzinska vas, Sticna, Dobrnicu, Mokronog. 23 Donja Dolina, Sanski Most. 24 Novi Banovci, Novi Jankovci, Sremska Mitrovica. Vukovar, Vucedol, Surcin. 25 Velemszentvid, Szárazd-Gerenyás puszta, Beremend. 26 Benac, A.,~Covic, В., i. m. p. in.