Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Szita, László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején)

ADATOK A PÉCSI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT TEVÉKENYSÉGÉHEZ (A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN, AZ 1922. ÉVI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK IDEJÉN) SZITA LÁSZLÓ 1. Az ellenforradalmi csapatok bevonulása, a katonai és rendőri kormányzás A szerbek által megszállt baranyai területek birtokbavétele katonai és rendőri erőkkel történt 1921. augusztusában. Baranya megye területeire először a magyar csendőrség alakulata s azt követően a nemzeti hadsereg vonult be, majd a polgári közigazgatás szilárdult meg kormánybiztosság formájában. A berendezkedés módját Ráday Gedeon gróf belügyminiszter vezetésével tárgyaló értekezleten katonákból, politikusokból álló szakértők dolgozták ki.

1 A magyar államhatalom berendezkedésében a gyors pacifikáció szükségessége miatt vezető elvként érvényesült: a „társadalmi kérdések békés, atrocitásoktól mentes, törvényes megoldása". 1921. augusztus 20-án jelent meg Soós Károly tábornoknak, a területek katonai parancsnokának a napiparancsa, amelyből világosan kiderült a munkásmozgalommal szemben követendő gyakorlati politika.

2 A tábornok kijelentette, hogy ,,a bűnösök bűnhődni fognak törvényes úton, és aki meg merné zavarni a rendcsináló munkát, azok érezni fogják fegyverünk élét..." A Népszava helyi tudósítója még augusztus 19-én kérdést intézett a tábornokhoz a munkásmozgalommal szemben várható lépésekről. Soós válaszában kijelentette, hogy a „felszabadítandó területeken csak a keresztény alapon történő szervezkedést tartja szükségesnek . . .". A munkásmozgalom ügyeit a ,, ... kialakítandó nemzeti politika és törvények fogják befolyásolni . . ."

3 A magyar katonai alakulatok bevonulását rendkívüli biztonsági intézkedések készítették elő.

4 A kormánybiztosság, statáriumot hirdetett ki és kijárási ti1 OL. BM. ált. ir. 71 627/1921. sz. ein. körrendelet. A különböző megszállt területek kiürítését a Budapesten székelő Szövetségközi Bizottság intézte. Meghatározta a kiürítés időpontját, sőt a megszállás módozatait is. Ezt már 1920. októberében készített jegyzékben megküldte a bel- és hadügyminisztériumnak. 2 JPM. HO; M/1.-1921. A déli végeken vezénylő tábornok napiparancsa. Kaposvár, 1921. augusztus 20. Közli a Népszava. 1921. augusztus 23. (A magyar csapatok megszállták a szerbek által kiürített területeket.) 3 Népszava, 1921. augusztus 20. (Soós tábornok megnyugtatja a pécsi munkásságot.) * VDBPMT. II. 1918-1929. 237. p. - Pécsi Napló, 1921. augusztus 21. (A magyar közigazgatás bevonulása a megyére és a városházára.) Iáimat vezetett be. Újjászervezte és megkezdte működését az államrendőrség és annak nyomozó hatósága. 22-én több hullámban a magyar katonai alakulatok követték az előző napokban érkezett csendőri és rendőri erőket. A bevonuló csapatok élén az aktust reprezentálandó - antant tisztek parádéztak. A bevonulást követően a kormánybiztos szerint legfontosabb politikai kérdés a munkásmozgalom ellen alkalmazható politika kidolgozása volt és ennek gyakorlati alkalmazása.

5 A fentebb idézett nyilatkozatok nem hagytak kétséget afelől, hogy minden módon a szervezkedés és a gazdasági és politikai mozgalmak elfojtására törekednek. A módszer az 1921. augusztusában adott nemzetközi viszonyok között nem lehetett nyíltan brutális. Az ellenforradalmi kormányzat minden eszközzel a politikai rendszer gyors megszilárdítására törekedett. A nyugati demokratikus közvélemény előtt megkísérelte a rendszert demokratikus színben feltüntetni. Baranyai bevonulást úgy készítette elő, hogy itt, mint ezt Horthy kormányzó kifejezte: ,,. . . zavartalan és sima felszabadítás legyen ... a keresztény rendszer erejét és egységét reprezentálja..." A parlamentben Bánffy Miklós külügyminiszter a ,,. . . józan baranyai munkássággal való együttműködés lehetőségéről..." szónokolt.

6 Tény az, hogy az ellenforradalmi rendszer megszilárdulásának körülményei között, a külpolitikai bonyodalmakat elkerülni törekvő magyar kormányzat ,, . . . békés, de a fegyverek erején nyugvó .. ." konszolidációra törekedett. 1921. augusztus 22-e után a munkásmozgalom elleni politikában a megszállt területeken nem kockáztathatták a Tanácsköztársaság utáni időszakban követett brutális, erőszakos politikai gyakorlatot. A hatalom átvétele és megszilárdítása az elnyomás kifinomult eszközeivel történt. A fegyveres erők (csendőrség, rendőrség, katonaság) olyan túlsúlya alakult ki Baranya megyében, hogy ellenállásra készülni kockázatos és reménytelen kísérlet lett volna. 5 Lásd erre vonatkozóan: Szüts Emil: A pécsi munkásmozgalom helyzete az ellenforradalom hatalomrajutásakor. PTF. Tudományos Gyűjt. 1969. 41-52 p. A szerző világos okfejtéssel mutatta ki az ellenforradalom kiterjesztése után Baranya megyében is érvényesülő politikai és ideológiai vonalat. 6 Pécs-Baranya 1918-1928. Pécs, 1919. Dunántúl Kiadó. 124-125 p.