Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez

13b G. SÁNDOR MÁRIA kálómmal pápai megbízottak voltak.

32 Annak ellenére, hogy az egyenes szentélyzáródás építésére pontos adatunk nincsen, az említett körülmény mégis jelentős épp a relatív kronológia szempontjából. Minden esetre az kétségtelen tény, hogy a XI. században épült félköríves szentélyzáródású templomot építik át egyenes záródásúvá. Ez a megfigyelés, illetve megállapítás igen jelentős épp a Pécs várad 32 Bandi G.-Kiss A.: A pécsváradi apátság ásatása. Műemlékvédelem, Bp. 1966. 2. 70. - OMF. műemléki vizsgálat 1959. Cseh I.-Pusztai I. A templom eredetileg háromhajós, a XI. században épült és ebből a korszakból származik a szentély boltozata. A hajó boltozatát a XIII. században középpilléres rendszerrel átalakították. hatósugarába eső egyenes szentélyzáródású templomok kronológiája szempontjából.

33 A pécsváradi bencés apátsági templommal nemcsak a Mecseknádasdhoz való földrajzi közelség miatt kell foglalkoznunk, hanem azért, mert a legújabb szakirodalom a ciszterek után a bencéseknek tulajdonítja az egye33 Levárdy F.: Pannonhalma építéstörténete. II. Műv. Tört. Ért. 1959. 104-105. - A szerző felveti, hogy Mecseknádasd (XIII. sz.?), Mánfa, Mindenszentek kápolna (Pécsvárad) a pécsváradi apátság hatósugarába tartozik, - amivel mi is teljes mértékben egyetértünk. Valószínű azonban, hogy szerző nem ismerte a pécsváradi kutatás eredményeit még ekkor, s ezért ezek eredetét még a XI. századi kolostortemplomhoz köti. 19. Egyenes szentélyzáródású templomok elterjedése Baranya megyében.