Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Régészet - Kalicz, Nándor: A balatoni csoport emlékei a Dél-Dunántúlon

88 KALICZ NÁNDOR elemek kultúra formáló hatását kell hangsúlyozni, melyek a rézkereskedelemmel és feldolgozással kapcsolatban juthattak el a Dunántúlra, követve a balatoni csoport I. fázisát. A kerámia néhány vonása az I. fázisból öröklődött. A balatoni csoport komplexumának ez a világos kronológiai helyzete es tagolása, amelyet a Dunántúl nagy részén, Horvátországban és Szlovákiában megállapíthattunk, egyelőre nem olyan tiszta, inkább ellentmondásosnak látszik a Dunántúl DNy-i részén. Zala megyében meglehetősen nagy a balatoni csoport lelőhely sűrűsége. Ezeknek a lelőhelyeknek a jellegét azonban a megfigyelt esetekben az I. fázis jelenléte határozza meg. Olyan lelőhelyeket, amelyek kizárólag, vagy nagy részben a II—III. fázis leleteit tartalmaznák, nem ismerünk Zala megyében. Az ásatások nagyobb és hiteles emlékanyagában több helyen néhány szórványos cserép képviseli a II—III. fázist. Számuk ezen a területen ugyan nem nagy, de néhány esetben valószínűvé teszi a balatoni csoport I. és II-III. típusának egyidejűségét. Ugyanis a fiatalabb típusú leletek sohasem önálló lelőhelyeken jelentkeznek, hanem mindig az I. fázis lelőhelyein, azok emlékeivel keveredve. Ez csak úgy magyarázható, hogy a DNy-Dunántúlon a balatoni csoport I. fázisa élt tovább abban az időben is, amikor máshol már a II. ill. a III. típus önálló élete elkezdődött. Ezek önállóan, egészükben nem tudtak a DNy-Dunántúlra behatolni, csupán néhány leletük jutott az I. fázis továbbélő telepeire. A kölcsönös kapcsolatok révén talán így jutottak az I. típus ugyancsak szórványos emlékei a II-III. fázis telepeire s nem a helyi továbbélés eredményeképp

69

. Bonyolítja a képet az is, hogy a Zala folyótól nyugatra eddig nem ismerjük sem a bolerázi csoport

70

, sem a badeni kultúra leleteit

71

. A kutatás jelenlegi állapotában nem tudjuk, hogy ezt az időszakot milyen fejlődés határozta meg? A bolerázi csoporttal kapcsolatban szükséges megemlítenünk, hogy semmiképpen sem lehet a ludanicei csoport közvetlen leszármazottjának tartani. Ennek nemcsak kronológiai helyzetük mond ellent, hanem tipológiai jegyeik is gyökeresen eltérők. Ezzel szemben a balatoni csoport kerámiájának számos eleme figyelhető meg a bolerázi csoportban. Mivel az I-II-III. fázis elemei együttesen jelentkeznek a bolerázi csoportban, feltételezhető, hogy csak onnan származhattak, ahol a balatoni csoport I. fázisa továbbélt a II-III. fázis idején is s egyidőben származ09 Kalicz N.

t i. m., VMK 1969. 11. kép 6. 70 Torma L, i. m. VMK 1969. 8. kép. 71 Banner J., Die Péceler Kultur. AH XXXV, 1Ő56. Elterjedési térkép. hattak át a bolerázi csoportba. Erre mutatnak a fényezett, kanellurás korsók (I. fázis), továbbá a szélesszájú, alacsony füles bögrék, kihajló szájú tálak, érdes-rücskös felület, perem alatti bevagdalt bordák, függőleges függesztő alagutfülek, stb. (III. fázis). Lehet, hogy Északkeleten és Délkeleten a balatoni csoport III. fázisa megérte a bolerázi csoport kialakulását, amikor egy újabb déli hullámmal is számolni kell. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása azonban a jövő kutatás feladata. Kétségtelenül hangsúlyozhatjuk, hogy a bolerázi csoport a Dunántúl túlnyomó részén követte a balatoni csoport II-III. fázisát. Korábban az a vélemény alakult ki, hogy Kelet-Magyarországon a bolerázi csoporttal egyidőben a bodrogkereszturi csoport fiatalabb szakasza élt

72

. A fentebbi adatok alapján azonban világos, hogy a bodrogkereszturi csoport fiatalabb szakasza (hunyadihalmi típusú leletek) a balatoni csoport II-III. fézival (beleértve a szlovákiai Furchenstich-kerámiát is) egyidős

73

. Ezért felmerül a kérdés, hogy Kelet-Magyarországon milyen lehetett a fejlődés a bolerázi csoporttal egyidőben? Néhány újabb lelet arra mutat, hogy a Tisza vidékén is számolni kell a bolerázi csoport vagy hasonló jellegű leletek előfordulásával

74

. Délkelet-Magyarországon a közelmúlt egyik ásatásán olyan leletegj^üttest talált Gazdapusztai Gyula, mely a balatoni csoport III. fázisának több elemét is tartalmazza s talán azt az átmeneti időszakot képviseli, amikor a Dunántúlon kialakult a bolerázi csoport

75

. összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg. 1. A balatoni csoport komplexuma a Dunántúl legdélibb részén is kettő vagy három, leletanyag szerint is elváló kronológiai szintre osztható. Az idősebbet a déli elemek túlsúlya jellemzi, továbbá egykorúság a ludanicei csoporttal, a bodrogkereszturi csoport és a Lasinja kultúra idősebb szakaszával. 2. A balatoni csoport II. és III. fázisa fiatalabb. Jellemző az alpi elemek erős hatása. Egykorú a bodrogkereszturi csoport és Lasinja kultúra fiatalabb szakaszával. Követi a ludanicei csoportot, azonos a szlovákiai Furchenstich-ke72 Bognár—Kutzián I., i. m. Arch. Hung. XLII. 1963. 539—542, Nemejcová—Pavuková, V., i. m. Slov. Arch. 1964. 239. Lichardus. J.—Vladár, J., i. m. Slov. Arch. 1964. 73 Bognár—Kutzián, !.. i. m. Symposium Nitra 1967. 26. 74 Patay Pál ásatásai során kerültek elő ilyen jellegű leletek Poroszló környékén. Előadása 1969-ben a szegedi régészeti konferencián. Torma L, i. m. VMK 1969. 95—97. sz. lelőhelyek. 75 Gazdapusztai Gyula ásatása. Az ásató szóbeli közlése.